Vyhľadávanie podujatí

A Hagyományok Háza állandó táncház-sorozatának a Hagyományok Háza Átriuma ad otthont, minden szombaton 21 óra és hajnal 2 között.
Szombat esténként itt a helyed a Hagyományok Háza táncházában, tanuld és járd velünk a táncot!

A Hagyományok Háza állandó táncháza, melyet 19-21 óráig tánctanítás előz meg. A tánctanításnak és a táncháznak a Hagyományok Háza Átriuma ad otthont, minden szombaton 19 óra és hajnali 2 között! Szombat esténként itt a helyed a Hagyományok Háza táncházában, tanuld és járd velünk a táncot!

“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“

Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...

Az iskolai év végéhez közeledve a Csillagszeműek különböző csoportjai két programmal várják a közönséget a Hagyományok Házában: 19 órától a haladó gyerekek és a junior korosztály lépnek színpadra. Mindkét előadás vendége a Csillagszeműek felnőtt társulatra, a Timár Együttes. A programban Timár Sándor klasszikus művei mellett a fiatal csoportvezetők saját koreográfiái is szerepelnek.
A műsort Vizeli Bálint és zenekara kíséri.

Ökrös Csaba halálával hogy is lehetne újból Ökrös zenekari koncert? Ezt a nehéz kérdést próbálják megválaszolni az ittmaradtak, Molnár Miklós, Kelemen László, Mester László „Pintyő”, kiegészülve Gombai Tamással, Pál István „Szalonnával, Pénzes Gézával, valamint a hajdani Ökrös-koncertek állandó meghívottjaival, Balogh Kálmánnal, Berecz Andrással, Juhász Zoltánnal. A táncházmozgalom második hullámában alakult csapat olyan, a táncházakban ma is közkedvelt nótáknak a felröptetője volt, mint a kalotaszegi „Ej, nem szeretem az idők járását”, vagy az ördöngösfüzesi „Már Füzesből kihajtották a nyájat”, de lemezre vett zenéik ma is hallgatottak, mondhatni klasszikussá váltak (Kalotaszegi mulató énekek, Bonchida, háromszor). A koncertet nem csak az Ökrös zenekarral felnőtt idősebb generációnak ajánljuk, a fiatalok is megérezhetik zenéjükben a népzene átütő, lelket emelő szépségét, erejét.

A családoknak szól Paár Julcsi magával ragadó, nép- és világzenei elemekből szövetelt, táncos, mesés kavalkádja. Impulzív, korosztályokon átívelő mesevilágba varázsolják át a nézőt a virtuóz zenészek, dinamikus és humoros táncszínházi elemek, lendületes sodrású játék. Nem csoda hát, hogy a történet szereplői és az őket minden kalandban végigkísérő muzsikusok mellett, a közönségből is előbújik a világot felfedezni vágyó gyermeki én, vagy egy merész, mindenre elszánt róka.

Aki nem hiszi, járjon utána!

Közreműködnek:
Paár Julcsi - ének, mese
Szakál Tamás - hegedű, ének, mese
Kováts Gergő - fúvós hangszerek
Szabó Dániel - cimbalom
Könczei Bálint - brácsa
Bognár András - nagybőgő
Csiki Gergely - tánc, koreográfia
Steier-Eichmüller Barbara - tánc

Sűrű erdő közepében gazból gyütt boszorkány őriz ódon tölgyfába zárott három tündérleányt. Mesénk arról beszél, hogy éretlenke, de jó lelkületű királyi fiú mint szabadítja meg ezeket, mint veszejt el közülük kettőt, s mint szeret meg egyet halálosan

Archaikus bábtáncoltató betlehemezők rítusjátéka kicsiknek és nagyoknak Jézus születéséről, áhítattal, énekekkel 45 percben, négy éves kortól.
Báb- és díszlet: Pilári Gábor, Vajda Zsuzsanna
A játékot kitalálta: Pilári Gábor, Vajda Zsuzsanna
Játssza: Vajda Zsuzsanna, Pilári Gábor

Szecesszió, Art Deco, Népművészet – Női lélek, népi formák
A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa (a szecesszió, illetve az art deco) és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából. A kiállítás a megvásárolt belépőjeggyel 2024. február 1. – június 22. között tekinthető meg, nyitvatartási időben: k-v: 10-18 óra között!

A kiállítás a múzeum gyűjteményét alapul véve emel ki hét témakört: mézeskalács-készítés, nemezelés, a fazekasmesterség hagyománya, a pásztorkodás életmódbeli és díszítőművészeti vonatkozásai, hímzés és bútorfestés, valamint a természetes anyagokból készült gyermekjátékok világa.
A megvásárolt belépő az állandó kiállítás nyitvatartási ideje alatt látogatható, egyszeri belépésre jogosít.

Az iskolai év végéhez közeledve a Csillagszeműek különböző csoportjai két programmal várják a közönséget a Hagyományok Házában: 17 órától a fiatalabb budapesti és piliscsabai gyerekek mutatkoznak be. Mindkét előadás vendége a Csillagszeműek felnőtt társulatra, a Timár Együttes. A programban Timár Sándor klasszikus művei mellett a fiatal csoportvezetők saját koreográfiái is szerepelnek.
A műsort Vizeli Bálint és zenekara kíséri.

Illatok, ízek, formák – Nézd kézzel, lásd szívvel
A Mama nézd! című családi tárlatvezetéseken a Hagyományok Házában lévő kiállításokra várunk szeretettel minden érdeklődőt a babájával. Ezen az alkalmon az Illatok, ízek, formák állandó kiállítás megtekintésére van lehetőség tárlatvezetéssel, ahol a hagyományos tárgyalkotó népi iparművészeti alkotásokról lesz szó. Hét témán keresztül veszünk sorra olyan tárgyakat, amelyek a párválasztáshoz, szülőséghez, anyasághoz kapcsolhatók.
Kiknek ajánljuk?
Ha kisbabával otthon ülő anyuka vagy apuka, sem kell megtagadnia magától a művészeti élményeket. Több olyan hely van a városban, ahol kifejezetten örülnek annak, ha elhozza magával kisbabáját egy kiállításra, hiszen a kismama vagy kispapa lét nem az otthon ülésről szól. A művészeti nevelést pedig nem lehet elég korán kezdeni.
A Hagyományok Háza Baba-mama kalandra hívja, ahová kifejezetten olyan édesanyákat vagy édesapákat vár, akik csecsemőjüket magukkal hozva kívánják megismerni tárlatainkat. Tegyék meg az első közös lépéseket a művészetek felé, mi pedig biztosítjuk a bababarát légkört és a műalkotások befogadásához szükséges ismereteket, hogy teljes legyen a tárlatvezetés élménye!
Praktikus tudnivalók
Legelső múzeumi túrájukra a biztonságos és kényelmes látogatás érdekében javasoljuk, hogy babahordozóban vagy kendőben hozza el a csöppséget, lehetőleg előre kötve a gyermeket. A Hagyományok Házában minden adott (pelenkázó, babakocsitároló, büfé), ami esetleg a látogatás során szükséges lehet.
Belépőjegy
A vezetésre múzeumi belépőjeggyel és tárlatvezetési jeggyel tud részt venni.

Gyerek táncházak és azt követően kézműves foglalkozások péntek délutánonként a Hagyományok Háza Átriumában. A program hossza ~1,5 óra.

Idén június 4-én ünnepelné 78. születésnapját Halmos Béla, a táncházmozgalom egyik elindítója, első prímása.
Halmos Béla sok évtizedes aktív tevékenysége során fáradhatatlanul dolgozott a magyar népi kultúra és a táncházmozgalom ügyéért, mind folklórgyűjtőként, mind a városi revival mozgalom irányítójaként szerteágazó tevékenységet folytatott. A Sebő, majd a Kalamajka együttes prímása, a Zenetudományi Intézet munkatársa, a Táncház Egyesület tiszteletbeli elnöke, az Országos Táncháztalálkozó elindítója, a Táncház Archívum megalapítója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének egyik alapítója és tanára volt.

Mama nézd - családi tárlatvezetések a Hagyományok Házában - a Szecesszió kiállítás megtekintése.
Ha kisbabával otthon ülő anyuka vagy apuka, sem kell megtagadnia magától a művészeti élményeket. Több olyan hely van a városban, ahol kifejezetten örülnek annak, ha elhozza magával kisbabáját egy kiállításra, hiszen a kismama vagy kispapa lét nem az otthon ülésről szól. A művészeti nevelést pedig nem lehet elég korán kezdeni.
A Hagyományok Háza Baba-mama ’art’ kalandra hívja, ahová kifejezetten olyan édesanyákat vagy édesapákat vár, akik csecsemőjüket magukkal hozva kívánják megismerni tárlatainkat. Tegyék meg az első közös lépéseket a művészetek felé, mi pedig biztosítjuk a bababarát légkört és a műalkotások befogadásához szükséges ismereteket, hogy teljes legyen a tárlatvezetés élménye!

A Magyar Állami Népi Együttes zenekarát – hazánkban szinte utolsóként – olyan kiváló cigány muzsikusok is alkotják, akik képesek a városi cigányzene nagy múltú hagyományait még interpretálni, itt a XXI. század elején. A tánckoncert helyszíne egy szimbolikus tér: koncertterem, étterem, bár, falusi kocsma stb. Az előadás zenei szövetében a népzene mellett helyet kap a hagyományos városi cigányzene, a magyar nóta és a csárdás, valamint a jazz és az etnikus cigány világzene is. Felmutatva mindazt a zenei virtuozitást és repertoárgazdagságot, mely a magyar cigánymuzsikusok unikális jellemzője. A nagy ívű zenei tablót táncjelenetek teszik még változatosabbá, színesebbé.

„Az éneklés a lélek anyanyelve, így minden embernek élnie kell vele, olyan természetességgel, azzal a belső megnyilatkozási vággyal, természetes hangszínnel, ahogyan a beszédben is kifejezi magát.” – vallja Bárdosi Ildikó, a Mesterek és tanítványok koncertsorozat őszi vendége.

TÁNCKÁNON - Hommage à Kodály Zoltán
Egy képzeletbeli közösség életének apró mozzanataiból bontakozik ki a történet, melynek zenei keretét Kodály Zoltán és kortársai, Bartók Béla, Lajtha László kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, azok elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok és ünnepek rituáléit követhetjük nyomon.

Forrás Néptáncegyüttes Független Színház
ALAKVÁLTÓK
táncszínházi előadás

A Határtalan táncfőváros fesztivál fő vonulata továbbra is az, hogy a határon túli hivatásos magyar néptáncegyüttesek számára biztosítson koncentrált megjelenést, felmutassa a létrejövő értékeket, teret adjon az újító törekvéseknek. Ezen az estén a Magyar Táncművészeti Egyetem előadását és a Bekecs Néptáncszínház: A helység kalapácsa - néptánckomédia Petőfi Sándor azonos című műve alapján produkcióját tekinthetik meg.

A Határtalan táncfőváros fesztivál keretén belül ezen az estén az Esti dal, avagy 'Szálljatok fiókáim!' - Szabad emlékezés Rábai Miklósra programját nézhetik meg.
Ötven éve távozott közülünk Rábai Miklós, a Magyar Állami Népi Együttes legendás alapítója, aki nemcsak megalkotta ­– annyi más műve mellet – az Ecseri lakodalmast, a Háromugróst, a Derecskei verbunkot, a Kis bojtárt, hanem kortársaival együtt megteremtette a magyarországi színpadi néptáncművészetet, és művészetével világsikerre vezette a társulatát.

A Határtalan táncfőváros fesztivál fő vonulata továbbra is az, hogy a határon túli hivatásos magyar néptáncegyüttesek számára biztosítson koncentrált megjelenést, felmutassa a létrejövő értékeket, teret adjon az újító törekvéseknek. Ezen az estén a Háromszék Táncegyüttes: Hazától hazáig folklór előadását tekinthetik meg.

A műsor a Kolozsvári Magyar Napok tizedik évfordulójára készült.

A Hagyományok Háza előadás-sorozatában a színpadi néptáncművészet kiemelkedő koreográfusait állítjuk fókuszpontba, ezen az estén Timár Sándor és Molnár Péter lesz.

A Kerekutca minden lakója egytől egyig hétköznapian furcsa, de szerethető figura, a közösség fontos részei, részesei. Mindenkitől lehet tanulni valamit, ami eligazít, végigkísér a Kerekutca ezer zegzugán. Hiszen a zene és a tánc színes forgatagában megelevenedő falunak, a házak közt szövődő kalandoknak egy szempillantás alatt részese lesz minden néző, hallgató, éneklő, táncoló.

Az emberiség történetét a kezdetektől fogva át-meg átszövi a zene. Legősibb hangszereink a fúvós instrumentumok, melyek ezen a hosszú úton, velünk együtt fejlődve végigkísértek minket. Az ugariti pásztor csakúgy a furulya szavára legeltetett, mint több ezer év múlva a magyar juhász, a gulyás pont olyan klarinéton játszotta nótáját, mint a komolyzenész, vagy a jazzista.

Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.

A Magyar Állami Népi Együttes előadása a Kárpát-medence néphagyományait (néptánc, népköltészet, népzene) feldolgozó, a női princípiumot a figyelem középpontjába állító, a „rítusokat felemlegető” táncszínház.