Concert, music

Francia sanzonok, párizsi hangulat: színház + zene.
FÉM. Egy hely, ahol a színházat nem csak nézni, hanem megélni is lehet. Nálunk a tapssal nincs vége a találkozásnak, hiszen a ruhatárban a rendezővel találkozhatnak, a kávézópult mögött az igazgató készíti el a kávét, a színészek pedig – szerepükből kilépve – a kávézónkban leülnek egy italra, hogy találkozhassanak Önökkel. Ez a Fém Színház.

Mackó kuckó bábos játszóház 2025. ősz
Bábos, anyanyelvi családi játszóház Bogyó és Babóca, Boribon, Kippkopp történeteivel, verseivel… és önfeledt játék régi időkből való mackókkal, játékszerekkel, bababútorokkal, hintalóval, autókkal.

Székely Edit, Amarbayasgalan Maral

Ez az esemény a "Bach-világegyetem" című egész napos előadássorozat ELSŐ része.

Székely Edit, Amarbayasgalan Maral

Ez az esemény a "Bach-világegyetem" című egész napos előadássorozat HARMADIK része.

BRASSÓI-JŐRÖS ANDREA, ének
BÁLL DÁVID, zongora
SZABÓ PÉTER, cselló

Pannon Filharmonikusok koncertje, a Győri Filharmonikus Zenekar szervezésében

Műsor:

J. Sibelius: Valse triste a Kuolema-ból, op. 44, No. 1 6’
J. Sibelius: d-moll hegedűverseny, op. 47 35’
***
S. Rahmanyinov: II. (e-moll) szimfónia, op. 27 60’

Közreműködik: Pusker Júlia – hegedű

Vezényel: Bogányi Tibor

Richard Strauss and Hugo von Hofmannsthal’s last joint opera, Arabella is a cheerful and poignant farewell to a bygone, peaceful Vienna. It now returns to the MET’s repertoire in Otto Schenk’s 1983 production, following his sad passing this year.

Richard Strauss and Hugo von Hofmannsthal’s last joint opera, Arabella is a cheerful and poignant farewell to a bygone, peaceful Vienna. It now returns to the MET’s repertoire in Otto Schenk’s 1983 production, following his sad passing this year.

A magyarországi jazzképzés idén ünnepli elindulásának 60. évfordulóját. Ezzel a koncerttel arra a hatalmas kultúrtörténeti lépésre emlékezünk, amelynek motorja Gonda János Széchenyi-díjas zenepedagógus, zongoraművész és zeneszerző volt. A Zeneakadémia felismert egy korszakos kezdeményezést, így elindulhatott a jazzoktatás az intézményesülés útján: a tanszakból főiskolai, majd egyetemi tanszék lett, 2025-től pedig önálló doktori jazzprogram is indul.

A Liszt Központban!

Ennio Morricone filmzenéje gyertyafénynél!

A kétrészes koncerten a Népzene Tanszékhez kötődő fiatalok – egykori és jelenlegi hallgatók – mutatkoznak be. Bár a két zenekar művészi célkitűzései eltérőek, egy valami mégis közös bennük: a mély stílusismeret és a népzene feltétlen szeretete. Ezen az estén a két együttes repertoárja egymást kiegészítve nyújt kitűnő koncertélményt.

Műsor:
Kodály: Galántai táncok /
Liszt: I. (Esz-dúr) zongoraverseny /
Dohnányi: fisz-moll szvit op. 19 /
Liszt: II. magyar rapszódia

Vendég: Oláh Kálmán Jr. (jazz-szaxofon)

Season Ticket ‘Lehel’

Concert-format opera performance in four acts, with one intermission, in Italian

A Zeneakadémia zenekariművész-képzésében korábban fontos szerepet játszott a fúvószenekari repertoár és az ehhez szükséges speciális játékmód elsajátítsa. Hosszú szünet után, Szentpáli Roland művészeti vezetésével immár két éve ismét működik az intézmény koncertfúvós zenekara, melyet azért is hívtak ismételten életre, hogy napjaink zeneszerzőit új művek komponálására buzdítsák, ezzel is hozzájárulva a modern magyar fúvószenekari repertoár bővítéséhez.

terek, remények, lillák – hat képben

Barabás Lőrinc trombitás és zeneszerző

A Junior Prima díjas Devich Benedek zenész családban nőtt fel, és bár szülei nem erőltették a zenei pályát, támogatták érdeklődését. Koncertélményei hatására végül a nagybőgőt választotta, mert úgy érezte, így még közvetlenebbül képes kifejezni az emberi érzéseket. A nagybőgő egyre népszerűbb szólóhangszerként is, ezért Devich is nagy érdeklődéssel fordul az átiratok felé. A koncerten közreműködik a nemzetközi hírű zongoraművész, Palojtay János, akit Várjon Dénes generációja egyik legizgalmasabb egyéniségének nevezett.

Fazıl Say, Farkas Róbert

Adventi koncert a StEFREM otthonában

A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.

Közreműködik:
Csemer Boglárka Boggie
Antal Gábor