Koncert, zene

Ne hagyja ki a gyönyörű zene felejthetetlen estjét, amelyen a világ egyik legkiválóbb zongoristája és zeneszerzője, Ludovico Einaudio dallamai csendülnek fel egy briliáns cseh zongorista előadásában.

Dohnányi-bérlet 6. előadás

Bánk bán – koncertszerű előadás
Molnár Levente, Kesselyák Gergely

Győri Filharmonikus Zenekar

Műsor:

E. Grieg: a-moll zongoraverseny, op. 16 30’
***
G. Mahler: IV. (G-dúr) szimfónia 54’

Közreműködik:
Farkas Gábor – zongora
Sipos Rita Veronika - szoprán

Vezényel: Hamar Zsolt

Idei évadunkban Burak Onur Erdem, a Török Állami Énekkar vezető karnagya, az Európai Kórusszövetség (ECA) és a Nemzetközi Kóruszenei Szövetség (IFCM) alelnöke enged betekintést repertoárjába. Aktív oktató és nemzetközi zsűritag, aki a kortárs kóruszene népszerűsítésében is jelentős szerepet játszik.

Sapszon-bérlet 4. hangverseny

A Fesztiválzenekar gyerekeknek szóló programsorozata közel negyedszázada ad minőségi klasszikus zenei élményt a legkisebbeknek.

Animato III./3.

Korhű kamara: 2024. december 1.

A bagdadi tolvajtól a Cápa zenéjén át a Star Warsig. A Koncert a filmzene nagy korszakain átívelő válogatás a huszadik vagy huszonegyedik század zenei klasszikusaiból.

Ifjúsági koncertek több időpontban is!

A Nemzeti Énekkar elődje, a Magyar Állami Énekkar alapítójának és egykori vezetőjének nevét viselő Pászti bérlet nem meglepő módon a vokális zene gazdag lelőhelye, legyen szó a cappella kórusokról vagy oratorikus remekművekről, hazai vagy külföldi kompozíciókról, régi zenéről vagy kortárs alkotásokról.

A PlayStation™ The Concert egy új, csúcstechnológiával felszerelt élő show, amely első világkörüli turnéja keretében 2026. március 10-én Budapestre, a Papp László Budapest Sportarénába érkezik.

Győri Filharmonikus Zenekar

Műsor:

W. A. Mozart: d-moll zongoraverseny, No. 20, KV 466 30’
***
A. Bruckner: VII. (E-dúr) szimfónia, WAB 107 64’

Közreműködik: Eloïse Bella Kohn - zongora

Vezényel: Martin Sieghart

Robin Johannsen – szoprán
Balogh Eszter – alt
Komáromi Márton – tenor
Cserményi Zsombor – basszus

Purcell Kórus
Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)
vezényel: Vashegyi György

Divertimento
Farkas Olívia, Farkas Róbert

Kamarazene

A Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Bábozd Zöldre Egyesület zenés-bábos előadása. Ezúttal a egy csillogó-villogó üvegpalotában játszanak a vihar hangjaival egy viharos történetben.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészeinek kamarakoncertje

A bécsi klasszika - M. Haydn, Dittersdorf, Mozart, Beethoven

Magyar áriaest

Műsor:
Kabalevszkij: 3. D-dúr zongoraverseny op.50
Kabalevszkij: C-dúr hegedűverseny op.48
Rimszkij-Korszakov: Seherezádé op.35

Győri Filharmonikus Zenekar

Műsor:

Az este folyamán többek között John Williams, Hans Zimmer, Vangelis, James Horner és Alan Silvestri filmzenéi csendülnek fel.
Marvel kapitány/ Bosszúállók / Batman / Thor / Superman / Amerika kapitány / Doctor Strange / A csodálatos Pókember / Star Wars / Csillagok között / Star Trek / Szárnyas fejvadász / Apollo 13 / E.T.

Vezényel: Alex Johansson

Enigma
Győri Noémi, Madaras Gergely

Tanár-diák hangverseny

A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).

Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.

Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).

Az évad hamisítatlan presztízsprodukciójának ígérkezik az új Trisztán és Izolda: Yannick Nèzet-Séguin főzeneigazgatói vezényletével, valamint Lise Davidsen és Michael Spyres kettős címszereplésével.

Műfajok találkozása! Mit mondhat Mozartról egy jazz-zongorista?... Mennyire szabad a zene, a zenész és Ön, kedves közönség? Szabad a játék? Nem kell aggódni, jó móka lesz! Semmi komoly.

Az Anima Musicae ismeretterjesztő sorozata