A világklasszis Londoni Szimfonikus Zenekar mindig a legnagyobb karmesterekkel érkezik a Müpába – és rendre lenyűgözi a közönséget.
A szenegáli griot, Ablaye Cissoko az egyik legnagyobb nyugat-afrikai korás családba született zenész-énekes, aki a Griot című 2011-es dokumentumfilmben kutatta családja zenei hagyományát, az apáról fiúra öröklődő zenei történetmesélést.
A Grammy-díjas svájci Andreas Vollenweider saját fejlesztésű elektroakusztikus hárfájával, és békés-hipnotikus, lágy, melodikus, jórészt instrumentális dalaival a hetvenes évek vége óta a new age egyik óriása.
Ki ne álmodozott volna kisgyerekként lakodalmas játékról menyasszonnyal, vőlegénnyel, vőféllyel és násznéppel? A Müpa gyerekközönsége által jól ismert Bognár Szilvia új gyerekkoncertjén mindez valóra válik – sok nevetéssel, tréfás dalokkal, csúfolódós játékokkal és zenés bolondozással!
Vincenzo Bellini operájának hősnője tudtán kívül nyaktörő magasságban egyensúlyoz, míg e főszerep megformálója okvetlenül tudatában van annak, hogy a bel canto egyik legszebb és legkockázatosabb szólama az övé.
Képzeljük el, hogy egy elegáns angol fogadáson veszünk részt, ahol a zenei élmények épp olyan kifinomultak, mint a teázás klasszikus hagyományai a szigetországban.
Ganavya a spirituális jazzt, a dél-indiai klasszikus zenét és az ambientet vegyíti stílusában, énekhangja mélyen megindító.
Ha egyetlen szóval kellene jellemezni Diana Krallt, az talán a szépség lehetne. Megjelenését, lemezeinek hangvételét és a zenéje által sugallt üzenetet egyaránt leírja.
Gondoltad volna, hogy idén húsz éves a legendás koncertsorozat? Immár két évtizede, hogy Jamie Winchester és Hrutka Róbert szimfonikus zenekarral dolgozta fel dalait a Müpa színpadán a „Wood and Strings” koncert keretein belül.
Mindenszentek ünnepén nemzetközi szólistagárda énekli Michael Haydn és Antonio Salieri Requiemjét a világhírű Zürcher Sing-Akademie és az Orfeo Zenekar élén, a magyar közönség régi kedvence, a brit Howard Williams vezényletével.
Van, amikor nem a csend emlékezik, hanem a zene. Egy hang, amely ismerős. Egy dallam, amely hazavisz. Halottak napján nemcsak azokra gondolunk, akik már nincsenek, hanem arra is, amit nekünk hagytak: történeteket, ízeket, mondatokat, hangokat.
A harmincéves brit orgonaművész, Anna Lapwood új generációs világsztár, 741 ezer követővel az Instagramon. A Royal Albert Hall rezidense, akit természetes zeneisége segít át a műfajok határain. „Sokkal több mint tehetséges orgonista, kóruskarnagy és a közösségi média szenzációja: egy sztár, akinek küldetése van” – írta róla a The Sunday Times.
A swing és a vagányság ad egymásnak randevút ezen az estén, ahol Frank Sinatra megunhatatlan dalait hallhatjuk a három Tróger és a BJC Big Band előadásában.
A japán származású, New Yorkban élő jazztrombitás, Takuya Kuroda nem ismeretlen a Müpa közönsége előtt, hiszen korábban Barabás Lőrinc vendégeként lépett fel az intézményben, zenekarával Veszprémben is koncertezett, mi több, egy Mörk-dalban is közreműködött már.
Dobolni jó. Fehér Károly és az Ethnosound csapat tagjai már 20 éve teszik ezt kicsik és nagyobbak örömére.
Franco Zeffirelli Bohémélet-rendezése 1981 óta New York kedvence, s ez a megejtően lírai, átütően fiatalos és lenyűgözően hatásos produkció immáron negyedszer szerepel a világközvetítések programján.
Franco Zeffirelli Bohémélet-rendezése 1981 óta New York kedvence, s ez a megejtően lírai, átütően fiatalos és lenyűgözően hatásos produkció immáron negyedszer szerepel a világközvetítések programján.
Áriák, kettősök és zenekari részletek Verdi és Puccini operáiból
Újra a Müpában üdvözölhetjük a világ egyik legsikeresebb zenekarát, az idén 125 éves Bécsi Szimfonikusokat, amely 2021-ben hatalmas sikert aratott a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben! Virtuóz szólistájuk, a kiváló orosz zongoraművésznő, Anna Vinnitskaya a brüsszeli Erzsébet Királyné Zenei Verseny hajdani győztese.
A 89 éves, az ötvenes évek óta aktív brazil Hermeto Pascoal az egyik legnagyobb élő legenda a latin jazz világában, és korábban még soha nem lépett fel Budapesten. A hatvanas években helyi legendákkal kezdett zenélni, 1971-ben pedig már Miles Davis albumán szerepelt.
Az Európai Hangversenytermek Szervezete (ECHO) Rising Stars sorozatába bekerülni kiváltság, hiszen komoly kritériumoknak kell megfelelniük a fiatal muzsikusoknak, akiket a kontinens rangos koncerttermei jelölnek.
A tbiliszi születésű Giorgi Gigashvili sokáig álmodni sem mert zongoraművészi karrierről, mégis az elmúlt években sorra nyerte a nemzetközi versenyeket, kezdve a vigói megmérettetéssel, ahol idolja, Martha Argerich volt a zsűrielnök.
„A legnagyobb művésznek sincs oly álma, / amit ne zárna bármely kocka márvány / önnön feleslegébe…” – Michelangelo (Babits fordításában idézett) szonettje ihlette a 2013-ban Trio Chagallként alakult együttes új nevét és művészi hitvallását. Az itáliai trió szerint a művek rejtett szépségét az előadás során kell életre hívni – ahogyan egy szobrász kialakítja a tökéletes formát.
Nyitottság és a részletekre való odafigyelés jellemzi az osztrák csellista, Valerie Fritz zenefelfogását, legyen szó bélhúrokról vagy elektronikáról, régizenéről vagy kortárs művekről. Vallja, a közönséggel gondosan összeállított programok és új koncertformátumok révén lehet hatékonyan kommunikálni.
A fiatal portugál muzsikusok által Amszterdamban alapított Maat Saxophone Quartet bármit játsszon a fadótól az új zenéig, az egyéniség nem hiányozhat produkciójukból. Az egyebek mellett Portugália és Hollandia legrangosabb zenei versenyein is győzelmet arató együttes már két lemezt is kiadott, a kritika pedig rögtön az elsőről azt írta: „ígéretes, ördögien jó és mennyeien ragályos” .
Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész 2002-ben, tizenhárom évesen felvételt nyert a Zeneakadémia különleges tehetségek számára létrehozott osztályába; az egyetem befejezéséig hat nemzetközi zongoraversenyen aratott győzelmet.
Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal utolsó közös operája derűs és megható búcsú a tovatűnt, békebeli Bécstől, és hasonló érzést keltve tér vissza most a MET repertoárjára az Arabella – az idén elhunyt Otto Schenk 1983-as rendezésében.
Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal utolsó közös operája derűs és megható búcsú a tovatűnt, békebeli Bécstől, és hasonló érzést keltve tér vissza most a MET repertoárjára az Arabella – az idén elhunyt Otto Schenk 1983-as rendezésében.
Megkockáztathatjuk előre, hogy a negyvenegy éves zongoraművész koncertje nagy élmény lesz? Nem kell tartanunk a téves prognózis veszélyétől, a műsor és az előadó személye egyaránt katarzist ígér.
Az Adventi kalandok a korábbiakhoz hasonlóan izgalmas felállásban ezúttal kifejezetten a közelgő ünnepre összpontosít: a karácsonyt megelőző hetek népi és urbánus szokásait sok-sok játékkal, fülbemászó dallamokkal, az ifjú közönség aktív közreműködésére számító kezdeményezéssel meséli el Bíró Eszter és együttese, miközben az énekesnő kedves témái, az idő múlása és a betűk jelentése is szóba kerülnek.
Szeretve mind a vérpadig – akár ez is lehetne a címe Umberto Giordano operájának, amelyben nagy történelmi tablót, a halállal is dacoló szerelmet, s nem mellesleg három ragyogó főszerepet egyaránt lelhetünk.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!