Áron András ‘Apey' az egyik legismertebb, legsokoldalúbb hazai dalszerző-előadó és zenekarvezető. Neve ismerősen csenghet olyan sikeres és meghatározó rock- és metálzenekarokból, mint a LAZARVS, az Apey & the Pea, a Trillion, vagy még régebbről a Neck Sprain.

A nibelung gyűrűje tetralógia második estéje a Ring legnépszerűbb darabját tárja a hallgatók elé: A walkür olyan méltán közkedvelt operaslágerekkel kelt elragadtatást a nézőben-hallgatóban, mint az első felvonásban Siegmund Tavaszi dala, a harmadikban A walkürök lovaglása, valamint Wotan búcsúja és a Tűzvarázs.

Az elefántcsontparti Tiken Jah Fakoly Afrika egyik zenei ikonja, az ottani reggae egyik legnagyobb sztárja.

Személyes megközelítéssel, mégis mindnyájunk számára átérezhető rajongással szólaltatja meg Kozma Orsi azoknak a magyar popdíváknak a számait, akik felnőtté válásában, ízlésvilágának kialakulásában meghatározó szerepet játszottak.

A spanyol Andrea Motis lenyűgöző tehetség, aki otthon van a jazz, a klasszikus zene, a funk és az elektronika világában, énekel, trombitál, szaxofonozik, zenét szerez, sőt film is készült róla - és még nincs harmincéves!

Piotr Anderszewski zongoraestje

A belga jazzélet színe-java mutatkozik be ezen a kétrészes estén. Hazája vezető big bandje, a Brussels Jazz Orchestra, legkiemelkedőbb gitárosa, Philip Catherine, eminens szaxofonosa, Bert Joris és legkarakteresebb énekese, David Linx egyesíti erőit, hogy egy, az Európai Hidak számára összeállított programmal nyűgözze le a közönséget.

A belga Selah Sue az európai dalszerző-előadó színtér egyik legnépszerűbb figurája a 2010-es évek óta.

Tisztelt Néző, jól emlékeztél, a hét főbűn között valóban nem szerepel a szegénység, a bátorság vagy a szerénység. Ennek az antológiafilmnek az alkotói - hét belga és francia rendező - más nézőpontból mutatják meg a világot.

A kongói-belga származású Marie Daulne Belgiumban alapította Zap Mama nevű zenekarát, és lett vele a világzenei színtér egyik korai sztárja.

„Isten létezik és Brüsszelben él.” Ezzel a határozott kijelentéssel kezdődik Jaco Van Dormael belga filmrendező filmje.

Arab muzsika némi pszichedelikus színezettel, rappel és belga csavarral, így lehetne legjobban összefoglalni a Gaïsha esszenciáját, amely a különlegesen lágy hangú belga-marokkói énekesnő, Aïcha Haskal és a belga zenei színtér kiemelkedő muzsikusainak együttműködéséből jött létre 2022-ben.

Figyelmeztetés: ez a film nem a belga királyi családról szól. A belgák kitalált királya (III. Nicolas) a történet szerint éppen Isztambulban tesz látogatást, amikor értesül Belgium széteséséről. Hazatérését azonban súlyosan akadályozza egy napvihar, amely lehetetlenné teszi a kommunikációt és a repülők navigációját.

E taxiháború hadviselő feleit már ismeri a magyar közönség.

A Koyaanisqatsi sikere után az amerikai rendező, Godfrey Reggio műhelyében megszületett a Qatsi trilógia.

Brian Blade legendás amerikai jazzdobos (Chick Corea, Joshua Redman, Bill Frisell) Magyarországon is jól ismert, még popos körökben is az egyik legkeresettebb hangszerén - Joni Mitchelltől Bob Dylanig a legnagyobbakkal játszott.

A BaHorKa Társulat tisztelettel kéri legkedvesebb utasait, hogy igyekezzenek a beszállással, nehogy lemaradjanak a különjáratról! A Komédiás Expressz már türelmetlenül várja a jelet a startra, kicsik és nagyok egyformán helyezzék magukat kényelembe, indulás!

A francia zene - akárcsak a francia konyha - kifinomultságáról híres, az ízek és a színek tökéletes összhangjáról, a részletek kidolgozottságáról. Igazi ínyencség.

Hányféleképpen bukhat el a szép új világ? A disznók vezetésével az állatok fellázadnak egy angliai gazdaságban, az őket igában tartó embereket elkergetik, és létrehozzák saját államukat.

Kőszegi Imre mindig jó időben van. Decemberben tölti be 80. életévét. És persze zenésztársai mindig számíthatnak kifogástalan lüktetésű kíséretére. A Magyar Jazz Szövetség második elnöke kifogyhatatlan energiájú művész.

Korántsem csak az opera témája ígéri fantasztikusnak Offenbach utolsó színpadi művének előadását, hiszen a Metropolitan HD-közvetítéseinek programjára Bartlett Sher megragadó, 2009-es rendezésében visszatérő Hoffmann meséi színpadán csodálatos énekeseket hallhatunk.

Táncszínházi előadás Munkácsy Mihály nyomán

Ha létezett igazi blockbuster az 1970-es években, akkor a János Vitéz feltétlenül az volt. A mindössze harminckét éves Jankovics Marcell első ízben nyúlt a magyar művelődéstörténet egyik fontos témájához, a végeredmény pedig önmagáért beszél: az 1973-as bemutatót követő egy évben több mint másfél millió néző váltott rá jegyet a moziban.

A modern haditechnika által kínált lehetőségek és az örök etikai alapkérdések ütközése, a drónokkal való csapásmérések és az ezekkel járó érzelmi és lelki terhek: George Brant 2012-es drámájának középpontjában e témák álltak.

Berlioz kései operanyitánya, a Beatrix és Benedek izgalmas, dinamikus zene. Csajkovszkij Hegedűversenye a 19. egyik legnépszerűbb versenyműve: egyszerre virtuóz és bensőséges. César Franck d-moll szimfóniája pedig a belga származású francia szerző német komolyságot árasztó opus magnuma.

A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja. A darab színrevitele és befogadása mindig kivételes erőpróba a rendező és néző számára egyaránt.

Hogyan mesélhető el gyerekeknek egy erős történelmi referenciákkal bíró történet, amelyben egy fiatal fiú háromszor is elver egy idős férfit? A kérdés magát Dargay Attilát is foglalkoztatta, a válasza pedig minden idők egyik legnépszerűbb magyar rajzfilmje lett.

A délszláv muzsikát játszó Vujicsics Együttes ötven évvel ezelőtti megalakulásuk óta szinte változatlan felállásban muzsikál.

A kortárs magyar líra élvonalába tartozó, Kolozsváron született Balla Zsófia ötven éves pályájának áttekintése igazi versünnepnek ígérkezik. A hegedű szakot végzett költőnő 1993-as áttelepüléséig az erdélyi magyar irodalmi és szellemi élet egyik központi szereplője volt.

A nemzetközi historikus régizenei előadópraxis egyik legjelentősebb képviselője, a világhírű holland csembaló-, orgonaművész és karmester, Ton Koopman idén októberben tölti be 80. életévét.

Amikor 1868-ban meghalt Rossini, Verdi arra buzdította zeneszerző honfitársait, alkossanak közösen requiemet a Mester emlékére úgy, hogy minden komponista egy-egy tétel megírását vállalja magára.