Jegyvásárlás


Program


Zrínyi 1566
8

Zrínyi 1566

1566. Szeptember 7. véget ér Szigetvár ostroma. Mindössze három várvédő marad életben. Köztük Cserenkó Ferenc, aki később megírta a szigetvári ostrom hiteles történetét.

Moravetz Levente-Balásy Szabolcs-Horváth Krisztián-Papp Zoltán: ZRÍNYI 1566
rock musical

1566. szeptember 7. Véget ér Szigetvár ostroma. Mindössze három várvédő marad életben. Köztük Cserenkó, aki később megírta a szigetvári ostrom hiteles történetét. Bár néhány dologról, úgy tűnik, inkább hallgatott. Például arról, mi lett azokkal az asszonyokkal, akiket Zrínyi Miklós már nem tudott csáktornyai birtokára menekíteni, s akik mégsem kerültek az ellenség kezébe...? ...vagy miért változtatott a szultán eredeti szándékán, s fordította Eger felé nyomuló haderejét Szigetvárnak...? ...vagy miért állt egy török janicsár, Lahib a biztos győztesek oldaláról a halálba induló magyarok mellé...? Elindul egy nyomázás. A török nagyvezír, Mehmed, s tőle függetlenül az osztrák fővezér, Salm, megpróbálja kideríteni, hogy Zrínyi hősi helytállásának mi lehetett a mozgatórugója. Az ostrom ideje alatt játszódó cselekmény egymás mellé rakott momentumai végül felvetik a kérdést: lehet, hogy a világtörténelem egyik legnagyszabásúbb politikai gyilkosságának vagyunk tanúi?

2009-ben, Szigetváron, hagyományteremtő célzattal mutatták be a Zrínyi 1566 című musicalt, melyet a kirohanás napjához, szeptember 7–éhez legközelebb eső hétvégén azóta is, minden évben műsorra tűznek. A szigeti várban létrejött szabadtéri produkció sikerességét talán legjobban példázza, hogy a bama.hu 2009 év végén indított szavazásán az év legkiemelkedőbb kulturális eseményének választották a nézők. Most először kerül a közönség elé kőszínházban, s reméljük, ugyanolyan nézői tetszéssel, mint amilyen töretlen sikerrel játsszák az eredeti helyszínen, Szigetváron, immár kilencedik éve.

Gondolatok a Zrínyi 1566 rockmusicalről

A „Moravetz-féle” Zrínyi rock musical különleges alkotás. Már a kezdetektől fogva az előadás helyszíne a Szigetvári Vár Belsővára, az előadás időpontja szeptember első hétvégéje a Zrínyi napi megemlékezések alkalma. Bár volt már vendégségben a mű Egerben, Győrben, Simontornyán és Kolozsvárott otthon mégis itt van Szigetváron, az ultramarinszínű szeptemberi estbe hajló alkonyatban, ahogy a még meleg őszeleji napnyugta után beköszöntenek az első hűvös éjszakák és megjönnek a hosszú aszály után az első szeptemberi záporok. Különös hely, különös idő. Bár évszázadok választanak el bennünket 1566 szeptember hetedikének virrasztó hőseitől emlékezetük itt él és ilyenkor Szigetvár kegyelettel adózik. Az alkony vörös-lila fényei között duruzsol a nézők serege, a színpad mögött áll a „tábor”, együtt statisztálunk itt többen a darabban Szigetváriak, íjászok, hagyományőrzők is, mint török és magyar vitézek, leányaink pedig várbeli asszonyok szerepében társulunk a profi, erre az előadásra alakult Zrínyi Táncegyüttes és Róvó Attila tanár úr híres pécsi Eurodance csapata mellé. Minden előadás más és más. Mindig végigéljük, végigszurkoljuk a főszereplőkkel emelkedett hangulatban, ünnepi megcsendesedéssel. Zrínyi alakja – Sasvári Sándor Jászai díjas, nagyszerű rendezői választás, s hozzá méltón társulnak hőseink Csengeri Attila (Cserenkó), Vidákoivics Szláven (Gerecs), Tunyogi Péter (Orsics), Szebeni János (Dandó), Gregorovics Tamás/ Götz Attila (Radován), Kelemen Csaba (Novák János), Iván Ildikó (Nádasdyné, a nádor özvegye), Várhelyi Dénes (Kecskés György) alakjai. De elképzelhetetlen a hősök nagysága méltó ellenfélszerepek nélkül - Beleznay Endre (Mehmed nagyvezér), Blaskó Bálint (Perván janicsáraga), Álmosd Phaendra Lulla, török háremhölgy vagy éppen a barátnak vélt osztrák Salm fővezért játszó, Jászai díjas, Blaskó Balázs. A három hölgy is kulcsszerepet kapott, Dévényi Ildikó, mint a vár szakácsnője Anna, Nádasdyné szerepében Iván Ildikó, és Bodonyi Beáta, mint Kata a szolgálólány és. A teljesség nélkül említve a castingot már így is ígéretes a csapat.

A történet kezdőképe egyben a végpont is. A vár pusztulását láthatjuk, ahogy a megfagyott időben a "halálbrigád" a halált játszó feketeruhás táncosok körbevonják a történet hőseit, magyart-törököt, barátot és ellenséget. Ebben nincs kivétel, itt mindenki egyenlővé válik. Mehmed nagyvezér és Salm osztrák generális a túlélő hős, Cserenkó visszaemlékezésének víziójában sajátosan hármas párbeszéddel idézi fel a képszerűen megelevenedő jeleneteit az eseményeknek. A magyar és horvát urak gyűlését láthatjuk, Zrínyi főkapitányi színrelépését. Majd a hatalom intrikái elevenednek fel oknyomozói hitelességgel és kibontakozik egy olyan történet melyről a széles közvélemény eddig mit sem sejtett. Ahol talán a legjobban alkalmazható a mondás miszerint:
„Jobb egy őszinte ellenség, mint egy hamis barát.” A történet első felvonásának nagy drámája Zrínyi és felesége viszonya, a szerelem és hazafi hűsége kerül látszólag szembe egymással. Majd a harcok hevülete, a vitézek lelkesedése keveredik a fokozódó kétségbeeséssel a növekvő veszteségek miatt. A történetnek ebben a részében a vér és a gyász színei, a vörös-fekete mellett felerősödnek az igaz érzések. Kata és Cserenkó a reménytelenség dacára vállalt szerelme jelképezi ezt az egyre jobban személyesre szűkülő ösvényt, mely a „halál árnyékának völgyén” keresztül vezet. Majd a párok szomorú búcsúja következik, hiszen a történetben a romantika korának egyik legenda szüleménye alapján, a férjek végeznek hitvesükkel. Erre nem mindenki képes természetesen. Ez az a pont ahol véleményem szerint elszakadunk a valós történettől, hiszen ez a cselekedet bár van legendai alapja szembehelyezkedik a keresztény életszentség eszmeiségével, így erre nemigen kerülhetett sor. A kellő felvezetés után elérkezünk a történet csúcspontjára a kirohanáshoz. Itt ünnepélyes emelkedettséggel sorakoznak fel Zrínyi alakja köré a hadnagyok és ebben a végső, rendkívüli zenei hatásokkal aláfestett vízióban egyszerre lehullnak a béklyók és a hősök emelt fővel mennek táncba a halállal.

 

SZEREPLŐK

Zrínyi Miklós gróf SASVÁRI SÁNDOR / Jászai díjas /

Lahib, / Pribék János / janicsár HÜSE CSABA

Cserenko Ferenc, kamarás CSENGERI ATTILA

Salm góf, osztrák fővezér BLASKÓ BALÁZS / Jászai díjas /

Szokoli Mehmed, török nagyvezér BELEZNAY ENDRE

Anna, szakácsnő DÉVÉNYI ILDIKÓ

Rosenberg Éva, Zrínyi felesége FÜREDI NIKOLETT

Novák János, hadnagy KELEMEN CSABA

Nádasdyné, a nádor özvegye IVÁN ILDIKÓ

Kecskés György, hadnagy VÁRHELYI DÉNES

Dandó Ferenc, hadnagy GÖTZ ATTILA

Radovan Jakab, hadnagy GREGOROVICS TAMÁS

Gerecs Bartolus, hadnagy VIDÁKOVICS SZLÁVEN

Orsits István, hadnagy TUNYOGI PÉTER

Kata, szolgálólány BODONYI BEÁTA

Lulla, török háremhölgy ÁLMOSD PHAEDRA

Perván, janicsár aga BLASKÓ BÁLINT

Borbála, szolgálólány BOKOR NOÉMI

Csenge, szolgálólány BENCZE MERCÉDESZ

Ali, török aga RADVÁNSZKI SZABOLCS

György, Zrínyi Miklós fia SZABÓ ARNOLD

Apród CSATHÓ NORBERT

 

IH EuroDanCE Táncszínház

Zrínyi 1566 Táncegyüttes tagjai

Zrínyi Gárda Csáktornya - Zrinska Garda Cakovec

Zrínyi Vitézek Hagyományőrző Szakosztályának tagjai

 

Rendezőasszisztensek: Omódi Marianna – Moravetz Péter – Takács Kíra

Díszlet: Bényei Miklós

Jelemez: Molnár Gabriella

Koreográfus: Halmi Zoltán

Segédrendező: Oláh-Fenyvesi Judit

RENDEZŐ: MORAVETZ LEVENTE

 

Ajánló


Ezen az estén az író a színész testét ölti magára.

Budapesten az impozáns Újpesti Rendezvénytér ad otthont előadásainknak, ahol ráadásul először találkozhattok az…