A Vérnász drámai ballada, balladás tragédia. Elsősorban nem a népies stilizálás a jellemző rá; reális történet bontakozik ki. A szerző a merev feudális megkötöttségekből, az ezeken alapuló normarendszerből merít. E rendben különösen korlátozott a nők élete, a házasság "egy férfi, néhány gyerek, s egy vastag fal közted, s a többi ember közt". Ettől szenvednek, ez ellen próbálnak lázadni, ebbe törődnek bele Lorca nőalakjai. A férfiak sorsa sem sokkal kötetlenebb, a "becsület" fogalma számukra is megkövesedett, a vérbosszú kötelesség és dicsőség is egyben.
Lorca egyszerű embereket, parasztokat jelenít meg, s az ősit, a primitívet egyesíti a modernnel. A dráma vezérmotívuma a halál és az a titokzatosság, ami az életet és a halált, a férfi és a nő kapcsolatát átjárja. A titokzatosság mögött a teljesen ki nem ismerhető végzet áll, amely determinálja az ember sorsát, s emiatt az ember nem tehet mást, mint hogy követi a végzetet, "a vér útját", akkor is, ha az egy nő, s akkor is, ha egy vetélytárs férfi képében jelenik meg. Akkor is, ha a nász itatódik át vérrel, s teszi jövőtlenné a túlélők sorsát.
Lorca tudomásul veszi a hagyományok erejét, ismeri és érti a duendét, méltóképpen elsiratja az áldozatokat, de érzékelteti, hogy ennek nem így kellett volna történnie.
Dalszerző: Nagy Norbert
