Az évszázadok zenéjét bemutató harmadik koncert dirigense a kiváló régizenész, Dinyés Soma, közreműködője a Magyar Rádió Gyermekkórusa, vendége Smohay András művészettörténész, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója lesz.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. szeptember 26. csütörtök, 19:30
Ki lesz ma?
Eszmék és muzsika így egyben.
Aki kérdez: Bősze Ádám
Aki válaszol: Smohay András – művészettörténész, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója
Willaert, Gabrieli, Schütz és Vivaldi művei
Közreműködik:
Magyar Rádió Gyermekkórusa
Vezényel:
Dinyés Soma
A kora barokk zene egyik legfontosabb központja Velence nagy temploma, a Szent Márk székesegyház volt, melynek falai között a 16. században dúsan virágzó zenei élet bontakozott ki. Az itt működött muzsikusok körét velencei iskola néven ismerjük, kiknek „különös ismertetőjele” az úgynevezett cori spezzati, vagyis az osztott kórus technikájának használata. Ez a kifejezés arra utal, hogy a San Marco komponistái az egymással szemben lévő két orgonakarzaton, egymástól távol állították fel a rendelkezésükre álló előadó-apparátust, majd ezt az ötletet továbbfejlesztve akár három-négy kisebb létszámú, énekesekből és hangszeresekből álló muzsikuscsoportot is alkalmaztak, varázslatos akusztikai élményben részesítve a hallgatóságot. Az iskola alapítója a nagyszerű németalföldi mester, a Velencében letelepedett Adrian Willaert (1480 k.–1562) volt, aki elsőrangú kompozíciói mellett elhivatott és sikeres pedagógusként is beírta nevét a zenetörténetbe. Tanítványa volt többek között a neves orgonista, Andrea Gabrieli (1510–1586), aki unokaöccsének, Giovanni Gabrielinek (1555–1612) adta tovább a velencei muzsika hagyományait. Giovanni Gabrieli hírneve sok külföldi tanítványt vonzott a lagúnák városába, közöttük az ifj ú Heinrich Schützöt (1585–1672), aki négy évet töltött el Velencében, hogy tökéletesen képzett komponistaként térjen vissza hazájába. Az ifjabb Gabrielitől Monteverdi vette át a stafétabotot, majd a velencei iskola már a 18. századba átívelő történetét az Il prete rosso, a „Vörös pap”, Velence legismertebb muzsikusa, Antonio Vivaldi (1658–1741) írta tovább.
Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus jól ismeri a polgári színházi hagyományokat kedvelő táncrajongók ízlését, kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt irodalmi klasszikusokat. Nagyszerű arányérzékkel teszi követhetővé a cselekményt a tánc nyelvén. Klasszikus alapokra épülő kortárs koreográfiája különleges és látványos, szakmailag magas színvonalú, mégis befogadható és közönségbarát.
A Rumini a mai magyar meseirodalom egyik sztárszerzőjének, Berg Juditnak a legismertebb műve, melyet évről-évre több ezer magyar gyerek olvas kötelező irodalomként az alsó tagozatban.
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
Az Anconai szerelmesek kacagtatóan fordulatos, kedvesen pikáns, szellemes, zenés összekacsintás a hetvenes évek olasz slágereivel. Szerelem, slágerek, tánc, gegek, csipetnyi…
A Koyaanisqatsi sikere után az amerikai rendező, Godfrey Reggio műhelyében megszületett a Qatsi trilógia.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
