Ebben a művészeti ismertetterjesztő filmben Vincent Van Gogh munkássága egy egészen új nézőpontból kerül megközelítésre: a holland festőzseni műveinek legnagyobb magángyűjteményével rendelkező személy, Helene Kröller-Müller (1869–1939) szemszögéből, aki a festő közel háromszáz alkotását vásárolta fel a 20. század elején. Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tirsdag, 09. Maj 2023 18:00
Állítsa össze filmklub bérletét! Vásároljon 15 % kedvezménnyel minimum 3 különböző előadásra egyidejűleg tetszőleges számú jegyet!
Miközben a film végigköveti a műgyűjtő nő életútját, végigvezeti a nézőket a De Huge Veluwe Nemzeti Park területén található Kröller-Müller Múzeum páratlan építészeti csodáján és a benne megtalálható felbecsülhetetlen értékű műalkotásokon. Van Gogh egzisztenciális és lelki vívódásai testvére, Theo leveleinek egy-egy bekezdésén keresztül tárulnak fel a filmben, amely egyúttal a festő különböző lakhelyeire is elkalauzolja a nézőket, Párizstól egészen Provence-ig. A film különlegessége, hogy átfogó módon mutatja be mind a gyűjteményt, mind a lángoló szenvedélyt a művészet iránt, ami a létrejöttéhez vezetett. A film vezérfonalúul szolgáló másik kiállítás a vicenzai Basilica Palladiana „Búzamezők és borús égbolt között” című tárlata, amely negyven festményt és nyolcvanöt rajzot vonultat fel a Kröller-Müller Múzeum gyűjteményéből. A film különlegessége, hogy nem csupán Van Gogh művészetét és zsenialitását hivatott elmondani, de segít megérteni a rajz fontosságát is a művészeti stílusában. Bár látszólag ösztönszerűen megalkotott, festményeinek létrejöttét hosszú felkészülési folyamat előzte meg. Ennek eredményeképp nem csupán vázlatok, de önmagukban is kész művészeti alkotások születtek, amelyekben már megtalálhatóak a festményeire oly jellemző töredezett vonalvezetések.
Fsorgalmazó: Pannónia Enterment
Angol, olasz nyelven magyar felirattal.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
mese tánccal, zenével és varázslattal Rendező-koreográfus, produkciós menedzser: Barta Dóra
A várakozás izgalmát idézve, angyalokkal keringőt járva csillagok fényességében, játszva elmerülni a karácsonyi csodavilágban. A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró…
Sherlock Holmes megint szemben találja magát az ördögi Moriarty professzorral. Bohémia királyát egy nemzetközi kémkalandban valakik megzsarolják. Sherlock Holmesnak ezügyben…
látványos, modern táncszínházi előadás A PMS Dance Társulat előadása
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
