A Tiszakürti Arborétum telepítését az 1850-es évek elején kezdte meg a Bolza grófi család. Az eredetileg 17 ha-os kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A ma 60 hektár területű park 1200 fajt számláló növényállományával Magyarország legnagyobb területű arborétumai közé tartozik.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Nyitvatartási idő:
május 26. -június 30. között hétfőn zárva, kedd-vasárnap: 8.00-18.00
július-szeptember: 8.00-18.00, hétfőn zárva
október 8:00 -17:00 között
november 8:00 -16:00 között
Itt a tiszatájon az eső kevesebb (520 mm), mint az ország nyugatibb tájain, úgyhogy a budapesti vagy a dunántúli borongós idő ne riasszon el bennünket az arborétumi, tiszavidéki kirándulástól.
Bár a gyűjtemény minden évszakra és napra tartogat valami újat, látogatásra legalkalmasabb az arborétumot virágköntösbe öltöztető május és a pompás lombszíneződést hozó október közepe.
A látogatókat 3,5 km hosszan kövezett sétaút és hangulatos vízi világ várja.
A belépőkártya a Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóterületeinek és a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. által működtetett halastavak megtekintésére jogosít, a kártya meglétét és érvényességét a természetvédelmi őr ellenőrizheti, amelyet vissza is vonhat nem megfelelő viselkedés, illetve természeti kár okozása esetén. Mindenkor tartózkodjon a földutakon! Ne zavarja az élővilág nyugalmát, az állattartó és halászati tevékenységet! Ne menjen közel a legelő állatokhoz! Lecsapolt halastómederbe bemenni, illetve befagyott halastó jegére rámenni tilos! A bemutatási létesítményeket minden látogató csak saját felelősségére használhatja! A belépőkártya megvásárlása nem jogosít fel kárigényre baleseti sérülés, illetve bűncselekményből származó kár esetén a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal szemben.
Repülöm a piros eget, égve reped, siratom-e, siratom-e majd eleget? Ha valami így fáj, mélybe talál, nem a seb, a lélek, az kiabál. (Szarka Tamás: Repülöm a piros eget) Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik. A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt. A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
Van, hogy muszáj mindenestül elmerülni egy igazi klasszikus világában: a Szegedi Kortárs Balett családi mesebalettje erre ad lehetőséget a família…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
