A Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadása a Kortárs Drámafesztivál keretén belül tekinthető meg!
Az 1845-46-os évek fordulója Szalkszentmártonban érte Petőfit, aki akkoriban dolgozott Tigris és hiéna című drámáján, melyet a pesti tavaszi vásár kedvező szezonjában akart előadatni a Nemzeti Színházban – mára tudjuk, reménytelenül. A történet Szent László királyunkig nyúlik vissza, amikor a fattyú Borics herceg, Galícia fejedelme, seregét orosz csapatokkal megtámogatva tört a magyar királyság ellen. Műve megírásakor Petőfi már túl volt néhány sikertelen színészi próbálkozáson, eredetiben olvasta a reneszánszkori angol dráma gyöngyszemeit, és szeme előtt Shakespeare királydrámái lebegtek…
A „Tigris és hiéná”-ban a hatalom és a bosszúvágy kettőse játssza a főszerepet, amelyhez képest az ország érdeke és a magánérzelmek világa mellékesnek bizonyul.
Előfordulnak még számos jelenetben: uracsok, léhűtők, összeesküvők, egy börtönőr, békétlenek és alkoholisták ...és még katonák: BELME BENCE, JAKAB ATTILA, JOÓ TIBOR, KÖVESDI ATTILA, RICZU ZOLTÁN
A Togrul-nóta zenéjét Kazár Pál szerezte.
Ügyelő: Kováts István
Súgó: Kovács Katalin
