Take Brahms – 1. hangverseny: Zongoranégyes és zongoraötös

Á-dúr Zongoranégyes Nr.2., Op.26
f-moll Zongoraötös, Op.34

Az Á-dúr zongoranégyesnek 1862 novemberében volt a bemutatója Bécsben, a  Hellmesberger kvartett tagjainak a közreműködésével, s maga Brahms ült a zongoránál. Kijelenthetjük hogy a mű az elhanyagolt nagy művei közé tartozik. Nyilvánvalóan kevésbé "izgalmas" mint az egy évvel korábban bemutatott g-moll zongoranégyes (melyet a 3. harmadik hangversenyünkön játszunk). Sokkal kiegyensúlyozottabb és líraibb alkotás, amely szélesebb, szimfonikusabb skálán jelenik meg. A négytételes mű három tételét szonáta formában komponálta (a "mennyei hosszúság") és a kiterjesztett melodikus ötletek tanúskodnak Schubert zenei tanulmányozásáról. Ennek a csodálatos remekműnek nemcsak a dallami gazdagsága az egyik erőssége.

A koncert a romantika nagy zongoraötösével, Brahms f-moll kvintettjével fejeződik be, mely eredetileg vonósötös lett volna, majd kétzongorás szonáta lett belőle (ebben a formájában ma is létezik), és csak utána készült el a zongoraötös változat 1864-ben. Magyar hegedűművész barátja, Joachim József javasolta az eredeti változat átírását. Brahms Anna von Hesse hercegnőnek ajánlotta művét, a hercegnői szponzorálás reményében.

Eckhardt Violetta- hegedű
Sipos Gábor -hegedűn a Zongoraötösben-
Máté Győző-brácsa
Szabó Péter-gordonka
Lajkó István-zongora