A Fischer József építész és Pécsi Eszter mérnök által Walter Rózsi operaénekes és családja számára 1936-ban tervezett modern villa a „Színtér és Lakótér: Modern lakóházak Magyarországon 1928–1945” című kiállítással várja az érdeklődőket. A tárlat a két világháború közötti hazai építészettel, lakhatással és életmóddal foglalkozik a MÉM MDK gazdag terv- és fotóanyagára építve. Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
DÁTUM NÉLKÜLI KIÁLLÍTÁSI BELÉPŐJEGY
Nyitvatartás:
Hétfőn-kedden zárva, szerdától vasárnapig 10 órától 18 óráig látogatható a kiállítás.
Utolsó belépés: 17:00 óra
Életkorhoz kötött kedvezmény diákigazolvány és személyi igazolvány, nyugdíjas kedvezmény pedig a nyugdíjas igazolvány felmutatása mellett érvényesíthető.
A dátum nélküli belépő érvényessége: 2023.05.21.
A látogatás megtervezése előtt kérjük tájékozódjon az aktuális nyitva tartásról a következő felületen: Walter Rózsi-villa honlap.
Tárlatvezetés: előre egyeztetett időpontra kérhető a walter.villa.budapest@gmail.
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
A világ egyik leghíresebb Grimm-meséjéből készült táncjáték a budapesti ősbemutató óta nemcsak itthon, hanem külföldön is hatalmas népszerűségre tett szert, az elmúlt 20 évben három kontinenst meghódítva bejárta a világot.
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el. A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer…
Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha…
Ahogy egy kritikusa írta: „Akinek nehéz a szíve, vagy csak melegségre vágyik, nézze meg ezt a darabot. Aki a nagy…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
