Tóth Manci egy kis varrónő, aki azt álmodja, ünnepelt táncosnő lesz. Pali egy bankfiú, aki egy nagyvilági nőről, egy „privátról” álmodik: Bizonyosnéről. A sors egymás mellé sodorja őket a ligetben. Amíg Pali Bizonyosnére vár, addig Manci végérvényesen beleszeret a fiúba. A színpadon megelevenedik a múlt századelő dzsentri világának hangulata, a kaszinó füstös éjszakái, zongoraszó, ének, pezsgő, álmok és szerelem..
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: pondelok, 07. september 2020, 20:00
Szép Ernő: Lila ákác
szerelmes história
Tóth Manci egy kis varrónő, aki azt álmodja, ünnepelt táncosnő lesz. Pali egy bankfiú, aki egy nagyvilági nőről, egy „privátról” álmodik: Bizonyosnéről. A sors egymás mellé sodorja őket a ligetben… És amíg Pali Bizonyosnére vár, addig Manci végérvényesen beleszeret a fiúba… A színpadon megelevenedik a múlt századelő dzsentri világának hangulata, a kaszinó füstös éjszakái, zongoraszó, ének, pezsgő, álmok és szerelem… Legeza Ilona Szép Ernő régényéről írta a következőket, de az előadás világát is tökéletesen tükrözik az alábbi szavak: „A regény mintaszerű példája a szecessziónak; a csalódásba és csömörbe fúlt első, és a már születésekor megszakadó második szerelem naiv-ártatlan története (…) a derű kiapadhatatlan forrása. (…) Minden könnyedsége, látszólagos súlytalansága ellenére teljes és egészen őszinte világérzést, vagy még pontosabban világhangulatot ad, melynek lényege az életnek éppen a legkisebb dolgokban való végtelen szeretete.”
Hogy miről is szól ma számomra a Lila ákác? A boldogságkeresés útvesztőiről, a reményről, az ártatlanság múlandóságáról... A felnőttéválásról, az illúziók elvesztéséről, az erkölcsös és az úgynevezett romlott életvitel közötti vékonyka határról. A magunk és mások ellen elkövetett hazugságainkról… a lenni vagy nem lenni, menni vagy maradni kérdéskör örök dilemmájáról. A kiszolgáltatottságunkról és az újrakezdésről…Titkos vágyainkról, eltitkolt félelmeinkről. Hétköznapi, fel nem ismert boldog pillanatainkról... (Sebestyén Aba)
Szereposztás:
Csacsinszky Pali............................... Pálfi Ervin
Tóth Manci, táncosnő........................ Pámer Csilla
Bizonyos nagyságos úr..................... Csernik Árpád
Bizonyosné nagyságos asszony....... Kalmár Zsuzsa
Angelusz papa, táncügynök.............. Mezei Zoltán
Zsüzsü, balettmesternő..................... Körmöci Petronella
Mínusz, fiatalúr.................................. Hajdú Tamás
Majmóczy, fiatalúr.............................. Baráth Attila
Hédi, táncosnő.................................. Fülöp Tímea
Mili, virágárusnő................................ Sziráczky Katalin
Leó, zongorista.................................. ifj. Kucsera Géza
Józsi, pincér...................................... Szilágyi Nándor
Díszlet- és jelmezterv: Kupás Anna, m.v.
Zenei munkatárs: ifj. Kucsera Géza
Dramaturg: Brestyánszki B. Rozi
Súgó-ügyelő: Kulhanek Edina
Rendezőasszisztens: Kocsis Valéria
Rendező: Sebestyén Aba m.v.
A Szabadkai Népszínház Magyar Társulat előadása.
Szőcs Artur rendező napjainkba helyezi az eredetileg több mint hatvan éve játszódó történetet, s ekképp egy okosotthon technikai csodái is tovább komplikálják az eredeti bonyodalmakat
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
Sahriár király szíve kővé dermedt – árulás és fájdalom zárta börtönbe a lelkét. Amikor elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, minden megváltozik. A lány, hogy életét mentse, mesélni kezd.
December eljövetele nemcsak a tartós hideg beköszöntét jelenti, hanem az ünnepi fényekbe öltöztetett utcákat, a karácsonyi vásárok forgatagát és a…
Bözödújfalu egy kis meseszerű hely, ahol békében megfér egymás mellett minden vallás és felekezet: katolikus, református, unitárius, görögkatolikus, zsidó és…
A filmtörténet kultikus darabja a világon először a Játékszínben kerül színpadra.
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
