Szatmár - Élő Martin Archívum
Magyar Nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház)
TÁNCBAZÁR
Az előadás után táncház.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Søndag, 02. August 2015 20:30
Élő Martin Archívum sorozatunk első két darabját, Bonchida háromszor és Kalotaszeg címmel mutattuk be. Követve, a fáradhatatlan néprajzkutató Martin György (1932-1983) táncfilmezéseinek útvonalát, most Szatmár címmel folytatjuk a sort, ezzel is tisztelegve a nagyszerű tudós megismételhetetlen munkássága előtt. Ő és munkatársai nagy horderejű táncgyűjtéseket szerveztek Magyarországon és Erdélyben. Szatmárban a 70-es évekig a legnagyobb részletességgel gyűjtötték össze és archiválták az apróbb falvak tánckultúráját. Nemes és nagyszerű munkájukkal megörökítették az ott élő emberek táncait, s most ránk vár a feladat, hogy feledhetetlen színházi élményt nyújtsunk e régi, sok esetben elfeledett, de csodálatos kultúra megelevenítésével.”
Zsuráfszky Zoltán
Közreműködik / with a Honvéd Táncszínház tánckara és zenekara
Néprajzi szaktanácsadó / Ethnographic advisor: dr. Ratkó Lujza
Művészeti munkatárs, jelmez / Artistic consultant, costumes by Vincze Zsuzsa
Zenei szerkesztő / Music arrangements by Árendás Péter
Rendező-koreográfus / Directed and choreographed by Zsuráfszky Zoltán
Volt egyszer, hol nem volt, egy ember meg egy asszony. Olyan szegények voltak, mint a templom egere, sőt, még annál is inkább, mert még gyermekük sem adatott. Egyszer a szegény ember talált egy seprűt az erdőben. Még jóformán haza sem ért vele, amikor betoppant hozzájuk a seprű gazdája is... A boszorkány, Rezeda néne, egy babszemet ad a seprűért cserébe. Ki is kel az elültetett bab reggelre és egy parányi fiúcskát terem. Nagy lenne a szülők öröme, ha a marcona zsiványok el nem lopnák egyetlen kincsüket, a babszemnyi, de annál nagyobb hangú legénykét, hogy tisztességes zsiványt faragjanak belőle... De Jankónk oly parány, hogy könnyen szem elől lehet téveszteni, viszont hangjának ereje hatalmas, pláne, ha a kocsmárosné kondérjából visszhangzik, szellemnek álcázva magát, mindenkiben félelmet ébresztve. Végül a királyi udvarig is eljut, megszabadulva a rablóktól és gazdagon tér haza a szüleihez, mindenki örömére.
Dumaszínház est
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
