A békére, nyugalomra, családi harmóniára vágyó és azt hittel és erővel megőrizni szándékozó, a jogbiztonságban bízó Kohlhaas Mihály, lókereskedő a saját igaza védelmében - jogtalanul megvámolt lovai miatt -, szembe fordulni kényszerül mindazzal, amiben hitt, amire felépítette életét, hogy végül önmagából is kifordulva, támadást intézzen a fennálló hatalom ellen.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: piatok, 16. jún 2023, 19:00
Sütő András: EGY LÓCSISZÁR VIRÁGVASÁRNAPJA
Bemutató: 2023. március 3.
Rendező: Csiszár Imre
Kohlhaas Mihály a legendává és hőssé lett lókereskedő története több írót is megihletett. Heinrich von Kleist novelláját 1974-ben írta színművé, a szintén legendává lett Sütő András erdélyi magyar író. A békére, nyugalomra, családi harmóniára vágyó és azt hittel és erővel megőrizni szándékozó, a jogbiztonságban bízó Kohlhaas Mihály, lókereskedő a saját igaza védelmében - jogtalanul megvámolt lovai miatt -, szembe fordulni kényszerül mindazzal, amiben hitt, amire felépítette életét, hogy végül önmagából is kifordulva, támadást intézzen a fennálló hatalom ellen. Tragikus sorsa a mai napig is jelkép: azé az emberé, aki hittel teli, szelíd és békés világszemléletét fegyverré kovácsolja igazának megvédéséért.
Az előadás rendezője a szolnoki színház művészeti vezetője, Csiszár Imre, Kossuth és Jászai Mari-díjas színész, aki nem ismeretlen a szolnoki közönségnek, hiszen az előző évadban Örkény István Kulcskeresők című komédiáját Mihályfi Balázs főszereplésével és Ruzante vérbő vígjátékát, A csapodár madárkát rendezte.
Repülöm a piros eget, égve reped, siratom-e, siratom-e majd eleget? Ha valami így fáj, mélybe talál, nem a seb, a lélek, az kiabál. (Szarka Tamás: Repülöm a piros eget) Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik. A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt. A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
Miért álmodunk? Mire valók az álmok? Miért vannak a rossz álmok? Ebben a fordulatos, magával
“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“ Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...
Samuel Barber – Charles Ives – Philip Glass – Leonard Bernstein – George Gershwin – John ARANYKOR: AMERIKAI SZÉPSÉG Szimfonikus…
12 feledhetetlen este két nyáron át, 48 ezer önfeledten kacagó néző – és még koránt sincs vége! Minden idők egyik…
Kapa. Egy ország hívja így. Szinte mindenki ismeri és szereti őt. Pedig cseppet sem indult könnyen a pályafutása.
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
