Nincs könnyű helyzetben egy énekesnő, ha klasszikus bossa novát szeretne énekelni. A Getz/Gilberto album magasra tette a lécet: a fanyar, szenvtelenül erotikus női hang éles ellenpontban áll a forró dél-amerikai zenével, ezzel páratlan jazzes disszonanciát okozva, ami a műfaj alappillérévé vált. Stacey Kent, az utóbbi években a brazil muzsika irányába orientálódó énekesnő korábban sztenderdlemezeivel vált ismertté. Habár amerikai, karrierje a londoni Sohóban indult, majd igen hamar a neves Ronnie Scott jazzklub állandó fellépője lett. 1997-ben adta ki első lemezét, és alig két évvel később már egy Grammy-jelölést is begyűjtött. 2013-tól kezdve jelentet meg brazil tematikájú albumokat, ennek hatására a híres brazil zeneszerző, Marcos Valle el is hívta magához Rióba. Ez is azt mutatja, hogy Kent képzett, selymes hangjával, kedves egyéniségével meg tudott birkózni a bossa nova kihívásával. Repertoárjában éppúgy megtalálhatók klasszikusok a Nagy Amerikai Daloskönyvből, mint Antonio Carlos Jobim művei, francia sanzonok, vagy saját (és szaxofonos férje által írt) kompozíciók.
