A Priznic két ágyban fekvő ember, egy 21. századi Hacsek és Sajó páros sziporkázó nyelvi humorral átitatott párbeszéde, amelybe szervesen illeszkednek mindenféle szervek, testi és lelki nyavalyák, hipochondria és a nagy semmit színező élet- és betegségfüllentések.
Az előadásban a síkok összekeverednek, egy sajátos szcenikai megoldás révén a vízszintest függőlegesben látjuk, mintha felülnézetből néznénk le a két emberre. A dialógusból lassan bontakozik ki sivár és meg nem élt életük, a kihagyott lehetőségek, a kielégítetlenül maradt vágyak – eközben mindketten folyamatosan bizonygatják, milyen fantasztikus életük van. A magyarázkodás egyre tekervényesebbé válik és nem hoz beismerést. A darab témája a tehetetlenség, a mozdulni képtelenség, melyet magyarázatokkal szövünk át, poénokkal próbálunk leplezni. A Priznic ennek a tragikomikus élethelyzetnek a lenyomata.
Az előadás a 2006. évi Szegedi Alternatív Színházi Szemlén a BESZT (Befogadó Színházak Társulása) díját nyerte el.
