Mint hegyomláskor az apró mészkövecskék, melyek minden koppanásnál további darabokra hasadnak és a legkiszámíthatatlanabb irányban repülnek tovább. Majd a bejelentést hosszú, önmagukba visszaforduló körmondatok követték, melyekre figyelni képtelenség ilyen helyzetben, de minden erejét összeszedve megkísérelt fókuszt találni, amire körülbelül annyi esélye volt, mint egy hullámvasúton zötykölődve gyöngybetűvel kitölteni egy hiteligénylési formanyomtatványt. Próbált belekapaszkodni egy barátságos tárgy látványába, de mindenfelé csak emlékeket talált a szobában. Emlékeket, amik a perc töredéke alatt lettek emlékké. Érdekes pillanat az, amelyben a jelen hirtelen múlttá változik.
"Hahó! Én írtam a cuccot, ez volt az Absinth alapköve…Főbb szerepekben Szűcs Nelli és Bakos Kiss Gabóka.. Élőzenével készül… Párizs vándorünnep és a Tajtékos napok legyen kötelező olvasmány! Ha a Père Lachaise-ben járnak, etessék meg a foltos kövér macskàt Rossini sírjánál! A Saint Germainben igyanak egy absinthe-ot, a Diadalív árnyékában egy Calvadost! És amit a Pigalle-on tesznek, az legyen örökre titok!" /Olttom/
Az előadás hossza kb. 65 perc, szünet nélkül.
Zenészek: Áchim Tibor / Csonka László (szaxofon), Dargó Gergely (harmonika)
Mozgás: Mészáros Tibor
Súgó: Lezó Ádám
Ügyelő: Karl József
