A rágondolás – függetlenül a létezésétől – olyan erős tény, hogy kizár minden spekulációt, mégis titokzatos marad. Egy elérni kívánt pont, a láthatatlan bolyongások színtere, ahol maradni érdemes, ahol állni kell.
Az egyensúly utáni törekvésre, a mozdulatlanságban rejlő mozgások lehetőségére, identitásunk bizonytalanságaira keressük a lehetséges értelmezési szempontokat, megfogalmazási módokat, válaszokat, a felkért képzőművészekkel együtt.
A kiállítás angol címét újra olvasva utasításokat, parancsszavakat ismerhetünk fel: „Go, Stop, Stay”. Vajon kinek vagy minek szólnak ezek a parancsok? A minek fontos kitétel, hiszen a gépi programozási nyelvek szintaxisával találkozhatunk immár kortárs képzőművészeti kontextusban. Egyre inkább technologizálódó társadalmaink dehumanizáló jelenségeire is reflektálnak a kiállítók.
A tárlat egy szubjektív válogatást mutat be a környező országok, Szlovákia, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria és természetesen Magyarország művészeitől, miközben a régió kortárs képzőművészeti tendenciáiba is betekintést nyújt.
A kiállító művészek: Ana Petrović (HR), Céline Struger (AT), Eva Petrič (SLO), Ilauszky Tamás (H), Makra Zoltán (H), Martin Piaček (SK), Juhász Rokko (SK), Palatinus Dóra (H), Roland Wegerer (AT), Silvia Amancei & Bogdan Armanu (RO), Szabó Eszter Ágnes (H), Tatjana Milutinović Vondraček (SRB).
Kurátorok: Szalai Kata, Vojnits-Purcsár Vító
