Az egyik legnagyobb magyar kultuszfilm. A Megáll az idő, egy kikezdhetetlen remekmű, amelyben Köves István az 1956-os forradalom leverése után disszidál, a családja pedig otthon marad. A nagyobbik fiú orvosi egyetemre készül, a kisebbik, Dini inkább csak csajozni, lázadni. Szukics Magdába szerelmes és Pierre-t, az iskola lázadóját bálványozza. Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: pondelok, 10. august 2020, 20:30
KERTMOZI
Gothár Péter: Megáll az idő
Filmdráma
103 perc
A Városmajori Szabadtéri Színpad megnyitja kapuit egy rokon művészéti ág, a filmművészet szerelmesei előtt és csatlakozik a Budapest Film által elindított törekvéshez, a fővárosi kertmozi kultúra újjáélesztéséhez. Szeretnénk feleleveníteni a múlt század egyik legizgalmasabb találmányát, a szabadban és biztonságban élvezhető filmélményt, így a nyári szezonban több alkalommal, legendás magyar filmek kerülnek vetítésre a majori fák árnyékában.
Az egyik legnagyobb magyar kultuszfilm. A Megáll az idő, egy kikezdhetetlen remekmű, amelyben Köves István az 1956-os forradalom leverése után disszidál, a családja pedig otthon marad. A nagyobbik fiú orvosi egyetemre készül, a kisebbik, Dini inkább csak csajozni, lázadni. Szukics Magdába szerelmes és Pierre-t, az iskola lázadóját bálványozza. A bulikban pedig dübörög az amerikai rock and roll.
Egy olyan lendületes kamaszfilm a hatvanas évekről, a céltalan lázadásról és az örökös sikertelenségről, amikor a házibulikban még Elvis Presley zengett, pornóképek cseréltek gazdát és amikor a fiatalok beálltak a Coca-Colától. Illetve ennél sokkal több. A Megáll az idő ugyanis szembenéz az ’56-os forradalom kudarcával, az itthon maradtak bűntudatával, valamint a hiábavaló elvágyódással, tökéletesen visszaadva a korra oly jellemző keserédes életérzést is. A Megáll az idő egy kőkemény rendszerkritika, amelynek a végén mindenki megköti a kompromisszumait, mert itt soha nem változik semmi. (https://filmarchiv.hu/)
Rendező: Gothár Péter
Forgatókönyvíró: Bereményi Géza, Gothár Péter, Kelecsenyi László
Zene: Selmeczi György
Operatőr: Koltai Lajos
Vágó: Nagy Mária
Hangmérnök: Réti János
Szereplők
Iván Anikó – Szukics Magda
Znamenák István – Dini
Gálfy Péter – Wilman Péter, "Vilma"
Pauer Henrik – Gábor (szinkronhangja: Pelsőczy László)
Söth Sándor – Pierre
Kakassy Ágnes – Anya
Őze Lajos – Bodor
Hetényi Pál – Apa
Rajhona Ádám – Rajnák
Jozef Kroner – Szombathy, orosztanár, a régi osztályfőnök (magyar hangja: Szabó Gyula)
François Leleux a világ egyik legjobb oboaművésze, egyszersmind kiváló karmester. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz az utóbbi években úgyszólván „hazajár”: koncertjei rendre lelkes sikert aratnak és visszahívást eredményeznek. Pályája igen korán kezdődött: már tizennyolc esztendősen a Párizsi Opera első oboása volt, később a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és az Európai Kamarazenekar szólistájaként is muzsikált.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
JOHANNES BRAHMS: Változatok egy Haydn-témára, op. 56 RICHARD STRAUSS: d-moll burleszk zongorára és zenekarra *** HECTOR BERLIOZ: Rómeó és Júlia,…
A Rumini a mai magyar meseirodalom egyik sztárszerzőjének, Berg Juditnak a legismertebb műve, melyet évről-évre több ezer magyar gyerek olvas…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
