A Narratíva Kollektíva vendégelőadása Szombathelyen, a Weöres Sándor Színházban. więcej
100 perc
Medea és Iászon, két fiukkal Korinthosz falai előtt várnak. A fal előtt, ami mögött talán egy nap számukra is lehet otthon. Ha nincs, akkor tovább kell menni, és folytatódik az a több éves menekülés, amely valahogy sehogy sem akar véget érni. Amelynek valami távoli, homályos kezdőpontján Iászont Kolkhiszba küldte nagybátyja, hogy megszerezze az Aranygyapjút, azt remélve, hogy a barbár földön, a vad Kaukázusban, vagy akár útközben, de meghal. Kolkhiszban azonban találkozott Medeával, akivel egymásba szerettek, és az Aranygyapjúval együtt őt is megszöktette a barbár földről. Ez az út tele van titkokkal, cinkos hallgatással, halállal, hazugságokkal, amelyek által egyre messzebbre kerül egymástól a két ember. Iászon ismeretsége révén oltalmat remél Kreontól, Kreon fél Medeától, akit gyilkosnak tart, Medea nem akar semmit, csak Iászont, ahogy annak idején. Esik az eső, a fal mögött ünnepelnek, a sátor ázik, és a határon lézengő kóbor kutyák lassan megszokják a jelenlétüket.
A Narratíva Kollektíva Medea gyermekei projektjének kiindulópontja nem egy Medea dráma, hanem Medea mitológiai alakja maga. Euripidész Médeia című drámája, Franz Grillparzer Médea trilógiája, Jean Anouilh Médeia című drámája alkotják az előadás szövegének magját. A különböző századokban született szövegek eltérő stílusban, világban fogalmazódtak úgy, hogy a három felsorolt szerző mindegyike más-más fókuszt, dramaturgiát keresett a Medea mitológiában. Euripidész drámájában a történet tiszta, világos. Az osztrák író és költő, Franz Grillparzer trilógiájában, melynek alapvető szervező eleme az Aranygyapjú, és a körülötte kibontakozó egyre nagyobb zűrzavar, a motivációk, viszonyok bonyolultak és fedettek. Jean Anouilh művében az idegenség, esendőség és a magárahagyatottság motívumai kerülnek a fókuszba. Az idegenség érzete és a kívülállóság mind olyan motívumok, amelyek a hétköznapokban ugyanúgy jelenlévő kérdések, ahogy egy pár éves független társulat életében.
Szereplők:
MEDEA Pető Kata
IÁSZON Ifj. Vidnyánszky Attila
A KÉT FIÚ Molnár András e.h., Lukács Ádám e.h.
KREUSZA Barna Lilla
KREON Hajduk Károly
AIGEUSZ Kárpáti Pál
Alkotók:
Dramaturg: Balázs Júlia
Díszlettervező: Fekete Anna
Jelmeztervező: Pető Kata
Zeneszerző: Urbán Kristóf
Technikus: Langó Ádám
Asszisztens: Csonka Laura
Produkciós menedzser: Beke Anna
Művészeti titkár: Szinai Eszter
Rendező: Hegymegi Máté
Fotó: Dömölky Dániel
A szövegkönyv Euripidész, Franz Grillparzer, Jean Anouilh művei nyomán készült.
Szabó Magda szellemes, szenvedélyes, önazonos. A „Régimódi” önéletrajzi ihletésű, felemelő történet a századforduló Magyarországáról. A magyar irodalom egyik legizgalmasabb családregénye,…
Rádiós, a fiatal tudós a számítógépe tökéletesítésén dolgozik a padláson. Ide érkezik meg négy bolyongó szellem – Kölyök, Meglökő, Herceg…
A televízióból jól ismert egyfejû sárkány, a jóságos Süsü kel életre a szín padon, hogy barátjával, a királyfival járja végig…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
