„Nem férhet hozzá kétség, hogy Alexander Markov az egyik legbriliánsabb és legmuzikálisabb hegedűművész, aki bizonyosan otthagyja névjegyét a világ zenekedvelőinek emlékezetében, és korunk legnagyobb hegedűvirtuózainak évkönyveiben.”
Ezt a nyilatkozatot Yehudi Menuhin tette hangversenyünk szólistájáról. Az orosz származású amerikai hegedűművész éppen 10 évvel ezelőtt játszott először zenekarunkkal, ráadásul ugyanezt a művet. Azóta többször is járt nálunk, mesterkurzust is tartott a MÁV Szimfonikusok szervezésében. Tapasztalataink fényesen igazolták Menuhin szavait. A Manfréd-szimfóniát Csajkovszkij 1885-ben írta, a IV. és V. szimfónia között. A mű irodalmi alapanyaga Byron drámai elbeszélő költeménye, amelynek hőse ellentmondásos figura: a szabadságért harcol, miközben lelkét saját bűneinek tudata és melankólia nyomasztja. Csajkovszkij egyetlen szimfonikus költeménye, amely több tételes, de nem sorolta szimfóniái közé. A költemény cselekménye az Alpok hegyei között játszódik – Csajkovszkij nem sokkal korábban járt is ott és a lenyűgöző élmény hatása is hozzájárult az ihlethez. Érdekes, és a zeneszerző labilis lelkiállapotára jellemző, hogy egyik legjobban sikerült művének tekintette a Manfrédot, később azonban meg akarta semmisíteni a kottát. Az utókor szerencséjére ezt végül is nem tette meg.
