Pozsonyban született és az édesanyja magyar volt, így hát a hazai zenekultúra méltán ítélheti legalább részben a maga feladatának Franz Schmidt (1874–1939) emlékének ápolását és életművének újrafelfedeztetését.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. március 8. kedd, 19:30
Magyar Kincsek
Pesti Vigadó
SCHMIDT: Notre Dame - Intermezzo
SCHMIDT: Változatok egy huszárdalra, zenekarra
LISZT: Magyar fantázia
--szünet --
LISZT - WEINER: h-moll szonáta (nagyzenekari átirat)
Közreműködik: Berecz Mihály zongora
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
Pozsonyban született és az édesanyja magyar volt, így hát a hazai zenekultúra méltán ítélheti legalább részben a maga feladatának Franz Schmidt (1874–1939) emlékének ápolását és életművének újrafelfedeztetését. A Bécsi Filharmonikusok hajdani szólócsellistájaként, de éppígy a Bécsi Zeneakadémia professzora, sőt rektora gyanánt Schmidt persze elsősorban az osztrák zenetörténet jelesének számít, ám ha a műveibe belehallgatunk, rögvest érzékletessé válik erős kötődése ahhoz a magyaros-cigányos-verbunkos tradícióhoz, amely alkotásaiban a tömény német későromantika hangzásvilágával és szerkesztési elveivel vegyül össze. A koncert programján elhangzó 1931-es zenekari huszárdal-variációk mellett mindezt kihallhatjuk második operája, a Victor Hugo regényén alapuló és 1914-ben bemutatott Notre Dame Intermezzójából is: Schmidt ugyanis Esmeralda alakjához félreismerhetetlenül ilyen, számunkra meghitten ismerős motívumokat társított. A koncertprogram másik zeneszerzőjét, Liszt Ferencet természetesen mindig is büszkén a magunkénak vallottuk, s hogy ez a kötődés teljességgel kölcsönösnek tekinthető, azt olyan slágerdarab is bizonyítja, mint az 1853-ban Pesten bemutatott Magyar fantázia. A liszti életművet reprezentáló másik szám pedig egyszerre lesz alapértelmezetten klasszikus – és mégis delikát választás, hiszen a h-moll szonátát ezúttal abban a nagyzenekari átiratban hallhatjuk majd, amelyet Weiner Leó készített el még 1955-ben, ám csupán néhány esztendeje jutott először a közönség elé.
A nemzetközi historikus régizenei előadópraxis egyik legjelentősebb képviselője, a világhírű holland csembaló-, orgonaművész és karmester, Ton Koopman idén októberben tölti be 80. életévét.
Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus jól ismeri a polgári színházi hagyományokat kedvelő táncrajongók ízlését, kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt irodalmi klasszikusokat. Nagyszerű arányérzékkel teszi követhetővé a cselekményt a tánc nyelvén. Klasszikus alapokra épülő kortárs koreográfiája különleges és látványos, szakmailag magas színvonalú, mégis befogadható és közönségbarát.
Számít-e a múzsa csókja, és egyáltalán mi az? Honnan és hogyan jön a zene, a szöveg, és minden, amit nem…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
