Táncjáték húsvét ünnepére
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. április 9. vasárnap, 19:00
Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Közreműködik: Kubinyi Júlia, Pál Eszter, Hetényi Milán – ének, Illés Gábor – koboz, Gera Gábor – harmonika, Farkas Domonkos – orgona, Illés Gábor – koboz,Okos Gergely – ütőgardon, dob, Szent Efrém Férfikar (művészeti vezető: Bubnó Tamás, Bubnó Lőrinc), a Budapesti Énekes Iskola Koncertegyüttese (művészeti vezető: Bubnó Tamás, Mezei János), a Deák Diák Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium tanulói, a Magyar Táncművészeti Egyetem néptáncnövendékei
Zenei rendező: Pál István Szalonna
Zenei szerkesztő: Bubnó Tamás, Gera Attila, Hetényi Milán, Mihó Attila, Pál István Szalonna
Néprajzi tanácsadó: Vas János
Látvány: Árvai György
Animáció: Korai Zsolt
Viseletkonzulens: Palik Krisztina, Szűcs Edit, Winklerné Petri-Kiss Borbála
Jelmez: Szűcs Edit
Hang: Szabó Péter
Fény: Gimpel Ákos
A koreográfusok munkatársa: Borbély Beatrix, Lévay Andrea
Koreográfus: Ágfalvi György, Farkas Máté, Hetényi-Kulcsár Klára, Juhász Zsolt, Mihályi Gábor
Koreográfus, rendező: Mihályi Gábor
A Magyar Állami Népi Együttes húsvét ünnepéhez illeszkedő táncjátéka a különböző felekezetek liturgiájára éppúgy támaszkodik, mint a Kárpát-medence egymástól távol eső vidékeinek ősi, paraszti népszokásaira és énekeire. Székelyföld és Rábaköz, a Felvidék és Dél-Alföld húsvéti rituáléi – a kereszténységhez kapcsolódóak és a pogány időszakot idézők egyaránt – egységes színpadi formát alkotva fonódnak egymásba.
Az előadás izgalmas zenei szövetét nemcsak szokásénekek, népdalok, vallásos népi dallamok és táncmuzsikák alkotják, hanem a jeles napokhoz kötődő egyházi énekek is, legyen az római katolikus, református, görögkatolikus vagy görögkeleti, illetve archaikus népi imádság. Utóbbiak többsége a régmúltat, a kereszténység felvétele előtti időket idézi fel.
A bemutató a Bartók Tavasz keretében a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttessel közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg.
A rembetikót gyakran emlegetik „görög bluesként”. Ez a tradicionális kisázsiai zenén alapuló, görög folkkal keveredő, viszont a városi hagyományokban is mélyen gyökerező, fénykorát az 1930-50-es években elérő műfaj az emberek életét, vágyait és küzdelmeit tükrözi.
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.
A nagy szerepeink esőnap: 2025.06.30. 20:30
Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal utolsó közös operája derűs és megható búcsú a tovatűnt, békebeli Bécstől, és hasonló érzést…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
