Fekete Sándor: LENKEY TÁBORNOK
a tizennegyedik aradi vértanú
történelmi dráma két részben
Egri színpadra átdolgozta:Beke Sándor
LENKEY JÁNOS, HONVÉDTÁBORNOK: VÁRHELYI DÉNES
ERNST VILMOS ŐRNAGY, STABSAUDITOR: NAGY LÓRÁNT
ANTUN, LENGYEL KÁPLÁR, FIATAL EMBER: KARDOS KRISTÓF
DOKTOR FRANK, EGYETEMI PROFESSZOR: FEHÉR ISTVÁN
ÍRNOK, WALTER NÉVRE HALLGAT: RÉTI ÁRPÁD
TRÉZSI ASSZONY, VÁRBELI MOSÓNŐ: NAGY ADRIENN
EGY HANG (NAGYSÁNDOR JÓZSEF TÁBORNOKÉ)
SZERAFINA: KASCSÁK DÓRA
ŐR: SZTANISZLÁV LÁSZLÓ
Díszlet: BÉNYEI MIKLÓS
Jelmez: MOLNÁR GABRIELLA
Súgó: PETHŐ ORSOLYA
Ügyelő/Rendezőasszisztens: LÁZÁR RITA
Rendező: BEKE SÁNDOR
A tizenhárom aradi vértanú névsorát tanítják az iskolákban, és illik is tudni, de a tizennegyedik nevét, Lenkey tábornokét, alig ismerik. Pedig az ő százada volt a gyújtózsinór, ők csatlakoztak elsőként a forradalomhoz. Sztanislauban Lenkeyt lecsukták, mert nem ölette halomra a lengyel hazafiakat. Brezányban külön akasztófát állítottak fel a számára, hogy mindenki lássa, hol végzik az árulók. Vérdíjat tűztek ki a fejére. Világos után, aradi kihallgatásán a vérbíró közölte vele, hogy bárki kaphat kegyelmet, de az ő bitófáját már készíti az ács... A legünnepeltebb hős volt a forradalomban. Erős érzelmek kötötték egy csodálatos lengyel grófnőhöz.. Egri volt és büszkék lehetünk rá. Petőfi az ő századát emelte példaképpé alábbi versében:
„Koszorút kötöttem
Cserfa levelekbül,
Harmat csillog rajta
Örömkönnyeimbül
Kinek adnám én ezt,
Kinek adnám másnak,
Mint vitéz Lenkey
Huszárszázadának?"
