Csajkovszkij: a-moll zongoratrió, op. 50
SZÜNET
Schumann: Meseképek, op. 113
Brahms: 3. (c-moll) zongoranégyes, op. 60
Kokas Katalin (hegedű), Maxim Rysanov (brácsa), Kokas Dóra (cselló), Lily Maisky (zongora)
Csajkovszkij hegedűre, csellóra és zongorára írott triója tölti ki a Kokas testvérek és két neves külföldi partnerük hangversenyének első félidejét. Mindössze kéttételes mű, de közel háromnegyed óráig tart. Első tétele elégikus hangulatú, gyászindulóval ér véget (a zeneszerző Nyikolaj Rubinstein emlékére ajánlotta 50-ik opuszát), a második különös variációsor, amely dúr hangnemben kezdődik, a végén azonban mégis mollra vált, visszaidézi a nyitótétel egyik dallamát és ugyancsak gyászindulóval cseng ki. Szünet után Schumann brácsára és zongorára írt négytételes Meseképek című sorozatát hallhatja a közönség. Sajnos a zeneköltő nem árulta el, milyen mesékre gondolt. Végül Brahms négytételes c-moll zongoranégyese hangzik el. Werther-kvartettnek is nevezték egykor, Goethe híres műve után, szomorkás alaphangulata miatt. Egyes zenetudósok szerint Brahms beleszőtte a Clara-motívumot (Schumann özvegyének „névjegyét”), ami a név zeneileg kifejezhető betűiből áll, némi kiegészítéssel: „c-h-a-gisz-a”. Miután ez a motívum más Brahms-kompozíciókban is gyakran előfordul, nem kizárt, hogy a fantáziadús muzikológusoknak ezúttal igaza van.
