Az Elefánt a 2010-es évek egyik legnépszerűbb hazai zenekara, de ezt mindenki tudja. Azt már talán kevesebben, hogy az alternatív rocktól a posztsanzonos világig sok mindenben otthonos formáció eredetileg duóként indult, még Szombathelyen, az együttes bölcsőjében. Szendrői Csaba énekest és Tóth András gitárost még a kezdeti, szombathelyi időkben is volt, hogy otthoni zenésztársak, barátok segítették, de 2012-ig főként ketten írták a dalokat. Aztán az elmúlt évtizedben a szépen és gyorsan növekvő, népszerűsödő zenekar mellett alkalmanként ismét visszatérnek a duóformációhoz is. A FELEFÁNT leginkább kedvelt Elefánt-dalokat játszik, minimális hangszereléssel, de előkerülnek Szendrői Csaba versesköteteiben szereplő költemények átdolgozásai is.
Az Elefánt a szombathelyi gyökerek után a 2010-es évek elején Budapesten alakult komoly zenekarrá, a Kodály Method-videóprojekt kapcsán állt össze a mai formájában ismert zenekar. Már jó pár Elefánt zenekari év volt a hátuk mögött, amikor ismét felmerült, hogy ketten, az alapítók is zenélhetnének újra. A FELEFÁNT gitár-ének, esetleg dobgép köntösben tálal népszerű Elefánt-dalokat, a pillanat szülte hangulattöredékekkel megspékelve. Ezek mellett időnként előkerül egy-egy kiadatlan szerzemény, egy-két feldolgozás is és Szendrői Csaba köteteiben szereplő művek úgyszintén. A közvetlen és családias hangulat mellett improvizatívabb és spontánabb koncertek ezek, de a Szendrői-Tóth féle zenélésre ez már az elején is jellemző volt. Ezeken a koncerteken bármikor történhet valami váratlan zenei impulzus, általában sodródnak is ezzel, ettől válik bensőségessé, természetessé, intimmé, váratlanná, így a közönség számára is felszabadítóvá.
