1715-ben a pozsonyi országgyűlés és a bécsi udvar hosszas tárgyalásait követően törvényerőre emelkedett az állandó közös hadsereg felállítása. Mindez hozzájárult a bécsi udvar érdekeit szolgáló ezredek számának megnövekedéséhez, megkezdődött a szabad és erőteljes toborzás. A verbunkos tánc tulajdonképpen a Verbung Kommandók tevékenységének egyik meghatározó eszközeként terjedt el és épült be fokozatosan a reformkor idején, egységes kulturális értékként a hagyományos falusi tánc- és zenekultúrába egész Közép-Európában.
Az előadás 60 perce alatt nyomon kísérhetjük, hogyan épült be az új stílusú tánc az egyes nemzeti kultúrák régi stílusú táncai közé és milyen formákban folklorizálódott a csárdás a verbunk és a népies műdal Közép-Európa területén.
Tánckar: Baranyai Viktor, Brusznyai Erik, Botló Ákos, Botló Gergely, Domján Máté Sándor, Galbičková Katarína, Gálik Gábor, Gálik Klaudia, Gyenes Barbara, Gyűrösi Anna, Lantos András, Makó Tamara, Marsal Margaréta, Sebő Veronika, Oláh Eszter, Varsányi Ágnes, Varsányi Zsófi, Vermes Anna
Zenekar: Hegedűs Máté - hegedű, Király Miklós - hegedű, Hegedűs Gergely Dávid - brácsa, Király Tamás - nagybőgő, ütőgardon, Kuti Sándor - cimbalom
Kosztüm: Furik Rita, Seifert Edit, Varsányi Zsófi
Zenei szerkesztő: Hégli Dusan és az Ifjú Szivek Táncszínház zenekara
Művészeti munkatársak: Gálik Klaudia, Gálik Gábor
Művészeti asszisztens: Varsányi Zsófi
Koreográfus, rendező: Hégli Dusan
Technikusok: Zelinka Tibor, Fülöp Marcell
