Amikor a fogyasztói társadalom boldogságot ígér, az csak a fogyasztásra buzdító reklámüzenet. Egyre növekvő probléma az unalom, a kiégettség, a depresszió. A közvetlen kielégülés hajszolása hosszú távon boldogtalanságot és örömtelenséget okoz.
A válások egy része abból fakad, hogy a média által közvetített hamis ideálok fényében a házastárs testi-lelki és szexuális jellemzői, vagy a vele megvalósítható életszínvonal gyorsan elveszítik vonzerejüket, és az egyén hétköznapinak és unalmasnak éli meg mellette életét. A boldogság is fogyasztási cikké válik, a fásult ember új és még újabb boldogságot akar.
"Arra, hogy mi is a boldogság, az én válaszom az értelmes küzdelem. Ez persze nem feltétlen könyvírást jelent, lehet az bármi más. De tegyen próbára minket. Ezzel azt is mondom, hogy a boldogság az, amikor visszanézünk a megtett útra, az elvégzett munkára, a kiizzadt teljesítményre. Vagyis múló, bár emlékként, önértékelésként maradandó pillanatokért küzdünk jó sokáig. Megérkezni a csúcsra és körülnézni - pár perc boldogság. De felküzdeni magunkat a csúcsra - rengeteg idő, küzdelem és szenvedés. Hogy aztán lejőve, új csúcs után nézzünk, és kezdődik minden elölről."
Szendi Gábor
