„Szereti Brahmsot?” – kérdezhetnénk Françoise Sagan híres regényének címével. A francia írónő művében nem éppen a német romantikus zeneszerző játssza a főszerepet, a Concerto Budapest négy hangversenyén azonban annál inkább, ezért is invitálunk mindenkit: hallgassunk Brahmsot! Hogy miért?
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 27. November 2021 17:00
Hallgassunk Brahmsot! I.
Brahms: II. (B-dúr) zongoraverseny, op. 83
Brahms: IV. (e-moll) szimfónia, op. 98
Elisabeth Leonskaja zongora
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
„Szereti Brahmsot?” – kérdezhetnénk Françoise Sagan híres regényének címével. A francia írónő művében nem éppen a német romantikus zeneszerző játssza a főszerepet, a Concerto Budapest négy hangversenyén azonban annál inkább, ezért is invitálunk mindenkit: hallgassunk Brahmsot! Hogy miért? Mert zenéje egyszerre szól az értelemhez és az érzelmekhez, egyszerre hagyománytisztelő és progresszív, darabjaiban egyaránt találhatunk agyafúrt struktúrákat és szívhez szóló, szárnyaló dallamokat.
A sorozat első részében az idős, nagy szakállú mester muzsikájával találkozhat a közönség. A komponistára igen nagy hatással volt a magyar zene és több magyar muzsikus barátja volt. Ez pedig együtt járt azzal is, hogy szerencsére gyakran megfordult Budapesten, hogy saját műveit játssza vagy vezényelje. Az pedig még nagyobb büszkeség, hogy a szerző egyik igen fontos kompozícióját, a B-dúr zongoraversenyt Pesten mutatták be először 1881-ben, Brahms szólójával, Erkel Sándor vezényletével. A korabeli kritika szerint a mű „magasan szárnyaló szimfonikus zenei gondolatok sorozata”, Brahmsot pedig „szűnni nem akaró tapsviharral üdvözölte a közönség”. Brahms ekkor már sok éve bécsi lakos volt, ahogyan az est szólistája, Elisabeth Leonskaja is, aki gyakran tűzi koncertjei műsorára a német romantikus komponista műveit, egy Brahms-lemeze kapcsán pedig azt írta a brit Gramophone-magazin, hogy „erőteljes és intelligens zongoraművész”, aki „nagyon jó érzékkel tartja egyben a zenét”. A nagyszabású versenymű mellett a zenekar Keller András zeneigazgató vezényletével Brahms utolsó, IV. szimfóniáját szólaltatja meg, melyről ugyan maga a szerző azt írta, hogy „túlságosan árad belőle a mi hűvösebb éghajlatunk”, a bemutatón hatalmas sikert aratott, és noha zárótételével, egy passacagliával a barokk kort idézi, erre a kompozícióra Arnold Schönberg is felhívja a figyelmünket a progresszív Brahmsról írt tanulmányában.
Bruscon (Alföldi Róbert), a Nemzet Színésze, kis társulatával vendégjátékra érkezik. Az új és ismeretlen helyen azonban szinte mindennel baja van. És csak pár óra van az előadás kezdéséig.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
Jacques Offenbach és Victorien Sardou operettbe ágyazott politikai szatíráját 1872-ben mutatták be Párizsban. Magyar nyelven először most, a Budaörsi Latinovits Színházban kerül műsorra.
A Lili bárónő igazi, szívet melengető színházi élmény, amely generációkat köt össze. Könnyed, elegáns és szórakoztató – egy valódi operettcsemege.
A német születésű brit Max Richter az egyik legnépszerűbb és legfoglalkoztatottabb zongorista-komponista a modern posztminimalista klasszikus zsánerben, aki első magyarországi…
A várakozás izgalmát idézve, angyalokkal keringőt járva csillagok fényességében, játszva elmerülni a karácsonyi csodavilágban. A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
