Földindulás - utolsó előadás

Napfényben fürdő görög sziget. Mindent körbeölelő csillogó türkiz tenger. Hangulatos tavernák, ínycsiklandó étkek, mavrodaphne… Egyszerűen idilli - tökéletes felkeresni, ott időzni, visszatérni – s persze élni. Donna Sheridan, a független, céltudatos asszony ezt a nem mindennapi környezetet választotta otthonául, és itt született húsz évvel ezelőtt Sophie is, a lánya. Sophie, aki édesanyja szemléletétől eltérően mindig is szenvedélyes szerelemről, hatalmas fehér esküvőről álmodott, elvágyik e csodálatos mediterrán szigetről. A nagy utazást azonban nem egyedül, hanem választottja, Sky oldalán tervezi elkezdeni. Házasságkötésüket mindössze egy apróság árnyékolja be: Sophie szeretné, ha édesapja vezetné oltárhoz, akit azonban nem ismer...

,,Majd én megcsinálom.” „Nem gond, belefér.” „Á, megy ez segítség nélkül is.” „Szóra sem érdemes.” – jó szándékból indulunk, aztán valahol észrevétlenül félremegy a dolog. A belső monológ pedig elkezd egyre inkább így hangzani: „Észre sem veszik, hogy ezt is megcsináltam. Ráadásul egymagam!” Kiderül, hogy csak elkelt volna a segítség, vagy legalább egy köszönöm. Mert a jótett helyébe vártunk ám valamit, csak épp nem mondtuk ki. És itt jön a nagy kérdés: áldozatot hoztunk, vagy szépen, csendben feláldoztuk önmagunkat?