Az előadás legfőbb célkitűzése, hogy a lehető legkomplexebben és legsokrétűbben mutassa be a cigány néphez kapcsolódó mesterségeket. Ahogy maguk a mesterségek is igen változatosak, úgy az előadás is törekszik a formai és művészi sokszínűségre. Mindehhez a Kárpát-medence magyar nyelvterületének változatos cigány táncait zenei és énekes anyagát használja eszközéül, kitekintéssel a nyugat- és kelet-európai cigány kultúrára. Bemutatásra kerül többek között a kovács-, és drótos mesterség, bepillantást nyerhetünk a teknős cigányok és a sár munkával foglalkozó cigányok mindennapjaiba, valamint a mutatványosok és a zenészek életébe is. Az előadás dramaturgiai kötőanyaga a cigányok vándor természetének ábrázolása.
Az előadást átszövi a mesterségek kavalkádja, melyből mindig kiemelődik egy. Az etűdös szerkesztésmód arra is lehetőséget ad, hogy váltogassák egymást a hol balladisztikus és lírai, hol pedig épp az élénk, komikus jelenetek, miközben nem csak a mesterségekről, hanem a cigány nép eredetéről és történetéről is képet kapunk.
Az előadásban közreműködik a Szentendre Táncegyüttes, a Baross Imre Artistaképző Intézet artista növendékei, Pálházi Bence bandája, Canarro Zenekar, Lakatos Mónika és Lakatos Mihály Mazsi, Nyakó Júlia és Ferge Elizabeth
Díszlettervező: Gyenes Szilvia
Jelmeztervező: Kocsis Enikő
Dramaturg: Nagy Orsolya
Flamenco táncok: Inhof Katalin
Artista oktató: Kőműves Tibor
Korrepetítor: Lakatos Mónika, Rostás Mihály Mazsi, Balogh Melinda és Szakál Tamás
Ének: Lakatos Mónika és Rostás Mihály Mazsi, Kacsó Hanga Borbála, Németh Eszter
Zenei szerkesztő: ifj. Csoóri Sándor Sündi és Szakál Tamás
Szcenika és látványterv: Papp Kornél
Rendező-koreográfus: Kocsis Enikő és Fitos Dezső
Az előadást a Csoóri Sándor Alap és a Fonó Budai Zeneház támogatta.
