Carmen Maura a spanyol film nagyasszonya. Több Goya-díjjal rendelkezik, mint bármely más spanyol színésznő, 2018. december 15-én pedig Sevillában átvehette az Európai Filmakadémia életműdíját, amelyet az elmúlt tíz évben mindössze négyszer ítéltek oda színésznek: Judi Dench, Bruno Ganz és Catherine Deneuve után legutóbb Charlotte Ramplingnek. Maura kitüntetése hatalmas elismerés a spanyol filmművészet egészének, hiszen honfitársai közül egyedül Carlos Saura részesült ugyanebben az elismerésben (2004-ben).
Nevét Pedro Almodóvarral forgatott hét filmje óta világszerte ismerik a filmrajongók, pályafutása során több mint ötven mozgóképben szerepelt. Almodóvaron túl (Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén, A vágy törvénye, Volver…) olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Carlos Saura (Jaj, Carmela!), Alex de la Iglesia (A közösség, Bűbáj és kéjelgés), Fernando Trueba (Ártatlan kicsapongások, 1985), Mario Camus (Shadows in a conflict, 1993) vagy Agustí Villaronga (Levél Evitához, 2012). A spanyol művészek alkotásain túl feltűnt a francia André Techiné, Etienne Chatiliez, Philippe Le Guay, az amerikai Francis Ford Coppola és az argentín Alejandro Agresti filmjeiben is.
2019 tavaszán az Uránia Nemzeti Filmszínház a Spanyol Nagykövetséggel közös szervezésben öt alkalmas retrospektív vetítéssorozattal szervez Carmen Maura filmjeiből, bemutatva a színésznő pályájának sokszínűségét és tisztelegve művészete előtt.
Carmen Maura retrospektív: Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén
Carmen Maura retrospective: Mujeres al borde de un ataque de nervios
spanyol filmdráma, 90 perc, 1988
eredeti nyelven, magyar felirattal
forgatókönyvíró: Pedro Almodóvar, Jean Cocteau, zeneszerző: Bernardo Bonezzi, operatőr: José Luis Alcaine, vágó: José Salcedo
szereplők: Carmen Maura, Antonio Banderas, Julieta Serrano, Maria Barranco, Kiti Manver
Pedro Almodóvar saját bevallása szerint sehol sem lenne Carmen Maura szerint, első múzsája fedezte fel, és ezt a színésznő sem tagadja. Egyik legismertebb közös filmjükkel indítjuk retrospektív sorozatunkat, amellyel a múlt év végén az Európai Filmakadémia életműdíjával kitüntetett színésznő munkássága előtt tisztelgünk.
A spanyol film fenegyerekétől szokatlanul "szelíd" filmvígjátékot a kritika a nyolcvanas évek Édes életének is nevezte, amelyben tetten érhető, mit jelentett a filmművészetben a modernből a posztmodern korba való átlépés. Az európai film élvonalába tartozó spanyol rendező, Pedro Almodóvar a képtelen helyzetek teremtésének mestere. Filmjében egy színésznő, Pepa magánélete, de mondhatnánk úgy is: lakása áll a középpontban. Egy szép, madridi, tetőteraszos lakás, ahol Pepa élettársával lakott együtt, amíg kapcsolatuk nem futott zátonyra.
Pepát elhagyja kollégája és egyben szerelme, Iván, akitől gyereket vár. Miközben azon töri a fejét, hogyan hódíthatná vissza a férfit, számos bizarr figurával hozza össze a sors. Pepa, miközben mindent megtesz, hogy kinyomozza a csalfa férfi hollétét, az idegösszeomlás szélére jut. A lakásban egyre-másra tűnnek fel hasonló problémákkal küszködő lányok, asszonyok. Miután látja, hogy Ivan megpróbál lelépni egy másik nővel, úgy dönt: egyedül neveli fel a gyereket...
