Rossini életművéből leginkább az operákat játsszák, pedig hasonlóan szellemes és vidám volt a kamaraműveiben is. C-dúr szonátája eredetileg két hegedűre, csellóra és nagybőgőre készült, de olyannyira zenekari attitűddel, hogy valósággal kívánja magának a zenekari hangszerelést. A spanyol születésű, de élete nagyobb részében Franciaországban alkotó Pablo de Sarasate nemcsak virtuóz hegedűs volt, de jó tollú zeneszerző is. Zenéjében élete végéig megmaradt spanyolnak, mediterránnak, és kedvelt mindent, amiben központi szerephez jut a virtus. A Cigánydalok című műve is jó példa erre, és nem lehetett kérdés, hogy Bizet Carmenjét, amely a spanyol zenét Párizsban évtizedekre divatba hozta, Sarasate is átírja saját hangszerére és koncerttermi használatra. Bár az idősödő Antonín Dvořákot Amerikában igencsak gyötörte a honvágy, mégis a legsikeresebb éveit töltötte ott. Az Újvilág szimfónia és a Gordonkaverseny után megszületett az Amerikai vonósnégyes is, ami bizonyos értelemben az Újvilág szimfónia kistestvére sok tengerentúli hatással és nagy optimizmussal. Ezen az estén Dvořák műve is zenekaron szól majd. Vidámság, virtus, napsütés. Ezzel várjuk Önt!
Budapesti Vonósok
Sárközy Lajos - hegedű
koncertmester: Pilz János
Botvay Károly - alapító, művészeti vezető
MŰSOR:
Rossini: C-dúr szonáta, No 3. ( kamarazenekari verzió)
Sarasate: Cigánydalok
Sarasate: Carmen fantázia
Dvořák: 12. F-dúr "Amerikai" vonósnégyes (kamarazenekari verzió)
