Francesco Geminiani: d-moll concerto grosso, „La Follia”Johann Adolph Hasse: Larinda e Vanesio – intermezzo – 1. részGiuseppe Torelli: g-moll („Karácsonyi”) concerto grosso, Op. 8/6Johann Adolph Hasse: Larinda e Vanesio – intermezzo – 2. részAntonio Vivaldi: Esz-dúr triószonáta, Op. 1/7, RV 65 – Allemanda + SarabandaJohann Adolph Hasse: Larinda e Vanesio – intermezzo – 3. részMidori Seiler legutóbbi együttműködése a Fesztiválzenekarral katartikus volt. A barokk zenét mélyen értő hegedűművész „ragyogó tehetségű és imponáló tájékozottságú” muzsikus, aki minden egyes hangnak tartalmat ad. Idén már barátként tér vissza a zenekar barokk együtteséhez „olaszul zenélni”.Bár Hasse Németországban született, Alessandro Scarlattitól tanult, és az olasz opera legjelentősebb képviselője volt német nyelvterületen. A koncertet főképp recitativókból és áriákból felépülő lendületes intermezzója foglalja keretbe három részben. Mivel a zeneszerző énekesnek indult, elsősorban az áriák foglalkoztatták, szinte mindent a dallamnak rendelt alá. A műben az olasz bariton, Fulvio Bettini és Yeree Suh évődik egymással. „A virtuóz vokális technikájú, a koloratúrákat is fölényesen pergető Yeree Suh énekesként és színészként egyaránt csúcsteljesítményt nyújtott” – írta a Fidelio a Fesztiválzenekar és a dél-koreai szoprán 2014-es közös hangversenye után. Az énekesek ezúttal is kort megidéző öltözékben lépnek fel, és barokk gesztusokkal dúsítják előadásukat.A három részre tagolt Hasse-darabba először egy kis téboly ékelődik: Geminiani La Follia („őrület”) című concerto grossója. A folia az egyik legrégebbi európai zenei vándormotívum: egészen a 16. század elejéig követhető vissza – eredetileg szenvedélyes termékenységi tánc lehetett. A témát több mint százötven zeneszerző használta fel; Geminiani is Corelli egyik hegedűszonátáját dolgozta át.A második intermezzo után a hegedűverseny atyjaként számon tartott Torelli ünnepi hangulatú, dallamos karácsonyi concertója hangzik el, majd a hangverseny a harmadik intermezzo virtuóz duettjével ér véget.
Mi történik, ha valaki nem törvényekkel, hanem szeretettel akarja megváltoztatni a világot? Az 1500-as évek Rómájában, ahol az árva gyerekek az utcákon nőnek fel, Fülöp atya úgy éli meg hitét, ahogy senki más – mosollyal, jósággal, és a legszegényebbek felkarolásával. Tanítványainak is ezt tanítja.
