Ez a darab a házasságról, illetve annak megkötéséről és bonyodalmairól és akadályairól szól. Szereplői szélhámosok, éspedig egymást zsaroló szélhámosok, akik egy házasságkötés (nem a sajátjuk) árán igyekeznek kikecmeregni a csávából, ahová korábbi szélhámosságaikkal manőverezték magukat. Vagyis, ha komoran tekintenénk rá, vérbűn és prostitúció és...
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Czwartek, 29 Września 2022 19:00
Csiky Gergely – Mohácsi István – Mohácsi János: Az üzlet az üzlet, avagy eladó a menyasszony
Nyilvános főpróba
Bemutató: 2022. október 1.
Csiky Gergely darabjának eredeti címe – A proletárok – elsőre talán ismeretlenül hangzik: A proletárokat a létező szocializmusban, leánykori nevén Kádár-korban „Ingyenélők” címmel játszották – ha játszották egyáltalán. Azért a címváltoztatás, mert a proletár szó akkoriban mást jelentett; és azért „ha egyáltalán”, mert proletárok ide, ingyenélők oda, a mindenkori felső, és kevésbé felső középosztály tagjai akkor is, ott is – mármint a Kádár-korban – magukra ismerhettek az alakjaiban, ha volt hozzá merszük, illetve pofájuk. Legfeljebb akkor kádereknek, illetve kádergyerekeknek hívták őket.
A proletárok, illetve az ingyenélők valójában a dzsentrik, annak az osztálynak a tagjai, amely osztálynak egyetlen tudása, képzettsége, tulajdonsága, és erénye a megfelelő származás volt: megfelelő annyiban, hogy a szüntelen hangoztatásával, valamint a dzsentri-szakzsargon és a dzsentri-etikett alkalmazásával mindenféle előnyökre lehetett szert tenni, pereket lehetett megnyerni, állami szinekúrákhoz lehetett feljebb lehetett kapaszkodni a társadalmi ranglétrán – és a magánéletben sem jött rosszul, ha dzsentrinek születik az ember, sőt, a leánykérésnél alig akadt ennél nyomosabb érv. Hát már hogy akadna: a szépség elfonnyad, a vagyon megcsappan, az ész trónfosztatik – ám a dzsentri mindig dzsentri marad: mindig lesz zsíros állása, és mindig nála landol a támogatás.
És máris megérkeztünk Csiky Gergely proletárjai közé: ez a darab a házasságról, illetve annak megkötéséről és bonyodalmairól és akadályairól szól. Szereplői – mert hősöknek nevezni őket még egy efféle kedvcsinálóban is ordas túlzás lenne – szélhámosok, éspedig egymást zsaroló szélhámosok, akik egy házasságkötés (nem a sajátjuk: a nekik kiszolgáltatott hozzátartozóké) árán igyekeznek kikecmeregni a csávából, ahová korábbi szélhámosságaikkal manőverezték magukat. Vagyis, ha komoran tekintenénk rá, vérbűn és prostitúció és…
Komoran letekinteni azonban leginkább Európa hófödte erkölcsi bérceiről lehet, mi viszont magyarok vagyunk, bumfordiak, kívülről nézve viccesek, belülről tragikusak – de mindig megtaláljuk a két pont közti legrövidebb kacskaringót; ami pedig a nyelvünket illeti, na, azt alaposan felvágták, ha dumálhatunk, rögtön az eszünk is megjön hozzá, és, csodák csodája, elérjük, amit akartunk – még akkor is, ha kivételesen nem valami ordas disznóságot akarunk.
Ennyit a darab eredetijéről: hogy aztán a brutális átírás Paganinijei, a Mohácsi-testvérek mit művelnek vele, azt egyedül a Jóisten, illetve színházszakmai megbízottja, az Ürdüng tudja.
Szereplők
SPOLARICS ANDREA
BÖRÖNDI BENCE
CHOVÁN GÁBOR
HARTAI PETRA
MERTZ TIBOR
BREGYÁN PÉTER
FRÖHLICH KRISTÓF
PÁDER PETRA
BOHOCZKI SÁRA
ILYÉS RÓBERT
ALBERTI ZSÓFIA M.V.
SZŐTS ORSI
TAKÁTS ZALÁN M.V.
Alkotók
Díszlettervező: KHELL ZSOLT
Jelmeztervező: REMETE KRISZTINA
Zeneszerző: KOVÁCS MÁRTON
Rendező: MOHÁCSI JÁNOS
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha…
A fiatal amerikai orgonaművész, Bryan Anderson a Pennsylvania Államban megrendezett 2023-as Longwood Gardens Nemzetközi Orgonaverseny nagydíjasa. „Briliáns” és „első osztályú”…
Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
