Az 1970-es évek óta élénk vita tárgya, hogy a kutató mennyiben tartozik felelősséggel azért a közösségért, amelyikben hosszabb terepmunkát végez. Elég az, ha a legjobb szándéka és tudása szerint gyarapítja az adott közösségről szóló tudományos ismeretek tárát, vagy kötelessége egy jóval aktívabb társadalmi szerepet vállalnia az érdekükben? Milyen eszközei vannak, és mit tehet, ha az általa kutatott, korábban elszigetelt közösség szembe találja magát például a nemzetállami expanzió gyakran pusztító következményeivel? Ki dönti el, hogy mi a jó egy közösség számára? Hol vannak a paternalizmus határai, mikor indokolt a beavatkozás, milyen csapdahelyzetekbe kerülhet a kutató és az aktivista?
Az antropológiai etika természetesen nem áll meg az adatgyűjtésnél és a terepen felmerülő politikai kérdésekkel. A reprezentáció moralitása szintén egy fontos aspektusa az antropológiai projektnek. Hogyan adjuk át az eredményeket a közönségnek? Milyen veszélyei vannak populáris műfajnak? Kötelessége-e a kutatóknak minél tágabb közönséghez eljuttatni kutatásukat, mennyire problémás az egyszerűsítés és általánosítás az antropológiában?
A kerekasztal-beszélgetés olyan kutatók részvételével zajlik, akik afrikai közösségekben között dolgoztak és munkájuk során találkoztak a fent említett problémákkal.
A program Claudia Andujar Indiánok. Lelkek. Túlélők című fotókiállításához kapcsolódik.
