Galló Olga: A Tíz hónap Babilon-ügy
Ismerik Galló Olgát? Nem? Elhihetik, nem ő tehet róla. Ha rajta múlik, a felfelé ívelő írói pályáját folytatta volna — ehelyett alig 30 évesen Auschwitzban találta magát, és ezzel egyebek mellett elveszítette szépírói képességét is. Ott és az azt követő táborokban azonban szenvedélyesen, mániákusan kapaszkodott a deportálás előtti életébe, mindenekelőtt az írásba, amikor csak tehette. Lágernaplója egyszerre dokumentuma a pokol különböző bugyraiban való létnek és egy fiatal nő túlélésének. Az életét szerencsére nem tudták elvenni — a hivatását azonban igen. A háború után több mint húsz évig kezébe se tudta venni annak a tíz hónapnak a naplóját. Akkor azonban, a Kádár-korszak kellős közepén, elhatározta: ki fogja adni. Ezzel pedig elkezdődött életének második nagy küzdelme. A könyvért. Az írói pályája visszaszerzéséért. A holokauszt és a háború áldozatainak emlékéért. Az igazságért.
Ismerjék meg Galló Olgát és az ő hosszú XX. századát 1944-től 1979-ig — vagy tovább.
A szövegkönyv Galló Olga Tíz hónap Babilon című könyve kéziratának és a szerző levelezésének felhasználásával készült.
Játssza:
Fullajtár Andrea
Alkotók
Dramaturg: Solt Róbert
Zenei vezető: Lelkes Botond
Zeneszerzők: Arleta Berndorff, Lelkes Botond, mdmx
Díszlet- és jelmeztervező: Simon Ferenc István
Produkciós vezető: Tóth Péter
Rendezőasszisztens: Kóti Eszter
Rendező: Borgula András
Bemutató: 2025. január 27-én, az ENSZ holokauszt emléknapján
Előadásfotók: Hirling Bálint
Előadás hossza: 1 óra 20 perc, szünet nélkül
Galló Olga: Tíz hónap Babilon
Galló Olgát, a Népszava tárcaíróját 1944-ben deportálták. Auschwitzból egy ezerfős női transzporttal Hochweilerbe vitték, majd néhány hónap után halálmenetben továbbhajtották. Útközben Breslauban (a mai Wrocławban) külföldi kényszermunkások segítségével elrejtőzött, hogy 1945 februárja és májusa között a szovjet hadsereg által körülzárva élje át és örökítse meg írásban az ostromlott erődváros 84 napos agóniáját. Több mint két évtizeddel később, 1966-ban vette elő ceruzacsonkokkal írt lágernaplóját, amely először rövidítve, átszerkesztve jelent meg magánkiadásban 1978-ban.
A Tények és Tanúk sorozatban megjelenő kötetben az eredeti napló teljes gépiratának szövege olvasható, Galló Olga unokája, Fullajtár Andrea ajánlásával, a kiadástörténet néhol krimibe, másutt kabaréba illő évtizedes útját feltáró előszóval, valamint eddig még nem látott fényképekkel és dokumentumokkal.
Idézet a könyvből:
„Nem kellenek hivatalos pecsétekkel ellátott ténymegállapítások, nem is a harcmenet történelmi tényeit írtam le, azokat még nem is tudhattuk. Az emberekkel szemben elkövetett bűnökre, amelyektől sínylődtek, pusztultak, nem kell hivatalos pecsét. Újra ki kell hangsúlyoznom, minden, ami eddig megjelent – még a naplóformában írtak is –, mind utólag megírt memoár. Ez pedig eredeti, ott írt napló. Sőt a Breslauban sínylődő kényszermunkások lágeréletéről egyáltalán nem jelent meg könyv, ott csak én írtam, senki más.”
(Levél a Kossuth Kiadó irodalmi vezetőjének, 1976)
A könyv megvásárolható a Gólem Színházban vagy előrendelhető a következő linken: https://tinyurl.com/mwvkp67u
