A régens Orléans-i Fülöppel jó viszonyt ápoló Charles-Hubert Gervais (1671-1744) egyike volt azon francia zeneszerzőknek, akiket a francia és az olasz stílus keverésére törekvő goûts réunis, „kevert ízlés” áramlata inspirált.
więcej
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Wtorek, 18 Września 2018 19:30
1722-től a Királyi kápolna zenei vezető-helyetteseként, továbbá egyházi zenéjéről ismert komponistaként a Királyi Zeneakadémiánál is leszerződik két tragédia, a Méduse és a Hypermnestre, illetve egy balett, a Les Amours de Protée megírására. Tartósan csak a Hypermnestre írja be magát a repertoárba: a művet 1766-ig öt operaszezonban tűzik ismét műsorra. Ez vitathatatlanul az egyik legjobb lírikus tragédiája annak a korszaknak, amely Lully halálát (1687) választja el Rameau megjelenésétől (1733).
A szövegkönyvet sötét drámaiság és tökéletes verselés jellemzi. A zene nagy hozzáértésről és rendkívül egyedi stílusról árulkodik. Amivel Gervais kitűnik Lully többi utódja közül, az az összetett harmóniákhoz, a hirtelen drámai megszakításokhoz, a kirívó dallamokhoz és az énekes és hangszeres virtuozitáshoz való érzéke. E mű feltámasztása kétszázötven évnyi feledés után összetett kutatói, kiadói munkát és átdolgozást tett szükségessé, mivel a kotta csak hiányos állapotban maradt fent. Vashegyi György ragyogó apparátust fog vezényelni zenekara és kórusa élén, hogy a Hypermnestre modern kori magyarországi bemutatójára a legjobb feltételek mellett kerüljön sor. (Benoît Dratwicki)
Szereplők:
Hypermnestre: Katherine Watson
Lyncée: Mathias Vidal
Danaüs: Thomas Dolié
Isis: Juliette Mars
L'Égyptienne / Une Naïade / Une Argienne / Une Coryphée / Une Bergère: Chantal Santon-Jeffery
Un Égyptien / Le Grand-Prêtre d'Isis / Un Coryphée / Un Berger: Manuel Nunez-Camelino
Le Nil / Arcas / L'Ombre de Gélanor: Philippe-Nicolas Martin
Közreműködők:
Purcell Kórus, Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)
koncertmester: Simon Standage
Vezényel: Vashegyi György
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré. István külföldi támogatással megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres összecsapás elkerülhetetlen.
Egy letűnt korszak lenyomata, amely ma is érvényes tükröt tart elénk: hőseink áldozatok, megváltást keresők, megbocsátásra képtelen tévelygők, szerelemre vágyók,…
A REPUBLIC zenekar jövőre ünnepli 35. születésnapját. A jeles jubileum kapcsán egy közös ünneplésre hívják a közönséget 2025. február 1-én,…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
