Teater, Drama

Nem szeretve lenni, pokoli kín. Tekintete összeszűkül, fogát összeszorítja, keze ökölbe szorul. Ilyenkor a legveszélyesebb. Ő, akit kevésbé szeretnek.

„Túl sötét.”
„Micsoda posvány!”
„Csupa ronda emberről ír!”
„Ez a darab előadhatatlan, már a dialógusai miatt is.”
„Disznók vagytok ti mind, mondják a darabban, s ez találó ezekre az alakokra, de legfőképpen magára a szerzőre.”
„Én bizony nem szeretném, ha ez a Húber a sógorom lenne!”
„Hát írjon végre kellemesebb emberekről, az Istenért, hiszen ezek maga a förtelem...”
„Én csak és kizárólag az író kedvéért olvastam végig.”
„Én már azt se bántam volna, ha belelőnek a súgóba, oly mindegy az már ebben a pokolban...”
„Szörnyű munka!”
„Sivár, sivár.”

Székely Csaba legfrissebb történelmi szatírája sok humorral beszél a különböző identitások sokszor értelmetlen, érthetetlen harcáról. Arról, hogy hogyan címkézzük fel a másikat, hogyan összegződik az emberek közti személyes ellenszenv és a fentről irányított gyűlöletkeltés. Hogy milyen az, amikor a hatalom dönt arról, hogy ki lehet egy társadalom teljes értékű tagja, és kit kell kivetni magunk közül. És arról, hogy hogyan kérdőjeleződik meg az alapvetés, hogy az ember az ember. Még ha a saját szomszédainkról is van szó.

Budaörsi Latinovits Színház

MINDEN JÓT, LEO GRANDE

Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek való megfelelés kényszeríti ránk. (Kovács Bálint)

Cyranonak mindene megvan a boldog élethez: éles elme, ragyogó katonai karrier, hatalmas szív. De miért gondolja mégis, hogy méltatlan Roxán szerelmére? Talán azért, mert az orra éppoly nagy, mint a szíve? Ékesszólását a jóképű Christiannak, egy fiatal katonának kölcsönzi, aki járatlan a szerelem költészetében, nem birtokolja annak magasztos nyelvezetét, rímeit, a fiú így a Cyrano által írt gyönyörű szerelmes levelekkel nyeri el Roxán szívét. De vajon meddig tartható fenn ez a bonyolult viszony?

Rostand Cyrano-jából Martin Crimp brit drámaíró írt szabad adaptációt, amelynek ősbemutatóját James McAvoy-jal a főszerepben a londoni Playhouse Theatre-ben tartották 2019-ben. A többszörös díjnyertes előadást Jamie Lloyd rendezte. Ezt a feldolgozást a magyar közönség először a Budaörsi Latinovits Színház előadásában láthatja.

A világhírű rendező, Jan Fabre és társulatának előadása, egy levél formájában írt vallomás, melyben egy férfi szól szeretett kedveséhez. Mélyen személyes és lírai szöveg, amely a szerelem és az elengedés kettősségét vizsgálja.

Skandináv népmesék ihlette szabálytalan fantasy, lételméleti kérdéseket boncolgató emberiségköltemény, izgalmas pikareszk, megkapó szerelmi történet, nyugtalanító sorstragédia.

16+

14 éves kortól // 80 perc szünet nélkül.
A méhek istene. Egy ember. Egy hírhedt ember. Egy mindenki által közismert személy, ahogy eddig még senki sem látta, és ahogy még senki nem gondolt rá. Történetünk középpontjában egy háromfős család áll: apa, anya és fiuk összetett, szövevényes lélektani viszonya.

Az előadás középpontjában huszonéves fiatalok állnak, tele naiv reményekkel. Hogy hol élnek, és melyik korban, nem számít – a problémáik ugyanis túlságosan ismerősek. Hiányzik alóluk a biztonsági háló, alapállapotuk a kilátástalanság. A munkanélküliség, a társadalmi státusz kiharcolására tett kétségbeesett kísérletek választás elé állítják őket: hazugság és megalkuvás vagy tisztességes vereség. A kérdés mégis az, hogy ebben a lefelé húzó örvényben kaphat-e esélyt a szerelem, és ki milyen módon próbálja azt megélni.

Radu F. Alexandru újraértelmezi William Shakespeare rejtélyes dán hercegének, Hamletnek a történetét, s miközben az eredeti mű számos bizonytalanságát felszámolja, a darab már ismert szereplőinek új jelentést és árnyalatokat ad.

A szabadságharc hőse, Baráznay Ignácz tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba

A világhírű Nick Hornby novelláját Bodor Géza rendezte helyszínspecifikus múzeumi-színházi előadássá, Dave-t Ficzere Béla játssza.
A kulturális összművészeti kaland tartalma és mentrendje:
- kapunyitás: 18:30
- tárlatvezetés a kiállításban: 19:00
- Cicikrisztus előadás: 19:30
- egy pohár bor, egy kellemes beszélgetés
- továbbá: a jegy felhasználható a Kiscelli Múzeum állandó és időszaki kiállításaira egy alkalommal 90 napig 

Alessandro Barrico irodalmi remekműve bosszúval kezdődik és megtorlással ér véget. Egy polgárháború magával sodor három férfit a labirintusában: egy apát, két gyermeket és egy vérszomjas Minotauruszt. A parázsló béke éveiben egy gyönyörű nő áll meg egy lottóárus előtt, és halál és az elszámolás közötti utat választja. „Véget ér valaha a megtorlás időszaka, vagy egy ördögi kör ez, amelyben örök fogságra vagyunk ítélve?” – ez a regény nagy kérdése.

A Racine írói nyelvét jól ismerő világhírű francia Comédie-Française társulata a flamand színházi alkotó, Guy Cassiers rendezésében mutatja be legújabb előadását, a Berenikét.

Az előadás a 2025-ös Szemle Plusz versenyprogram keretében a Kristály Színtéren látható.

Kertész Imre tizenöt éves budapesti gyerekként koncentrációs táborba kerül, s különböző csodák folytán, vagy talán azért, hogy a magyar holokauszttúlélők egyik legfontosabb filozófusa legyen – visszatér onnan.

Az előadás a 2025-ös Szemle Plusz versenyprogram keretében a Kristály Színtéren látható.

A történet főszereplője Nancy Stokes, a megözvegyült, nyugdíjba vonult iskolai tanár, aki kalandra vágyik, emberi kapcsolatra és életében először: jó szexre, amit férje mellett sosem élhetett meg.

James Fritz 4:12 című darabja egy izgalmas, provokatív és mélyen elgondolkodtató dráma, amely az online világ sötét oldalát tárja fel. A történet egy középiskolás fiú, Jack körül forog, aki egy kompromittáló videó miatt kerül bajba, és szülei kétségbeesetten próbálnak megoldást találni.

Ken Harrist, az alkotóereje teljében lévő, sikeres szobrászművészt autóbaleset éri. Dr. Michael Emersonnak ugyan egy bravúros műtéttel sikerül megmentenie az életét, Ken azonban soha többé nem tudja használni a kezét, nem lesz képes sétálni, megérinteni valakit, egyedül enni, inni, mosdani. Nyaktól lefelé teljesen megbénult.

Élettan egy felvonásban

Stúdióelőadás

Monodráma a női lélek szépségeiről, fájdalmairól, örömeiről, titkairól, a szeretetről, a vágyról, a mindent elsöprő szerelemről, a függőségről, az elfogadásról, az életről, a halálról… az emberről.

A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott.

A színház vezetése zászlajára tűzte a kortárs drámairodalom támogatását. Pass Andrea a kortárs magyar drámaírók egyik kiemelkedő tehetsége, aki különös érzékenységgel nyúl családi történetekhez – költői módon artikulálva az ifjúság szeretetvágyát. Ebben a történetben egy kamaszlány beteg édesapjának történetét meséli el a legmagasabb drámaírói színvonalon, katartikus módon.

A dráma a kommunikációképtelenségről beszél. Tudunk kérdezni egymástól? Egyáltalán akarunk? Van rá igényünk? Mitől tartunk? Vagy egyenesen félünk? Aztán meg már késő.

A zenés szövegszínház Léna és Péter örvényszerű házasságát meséli el, a feleség és a férj szemszögéből egyaránt.

A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra, mert nem ismerik annak lehetőségét. Illetve mégiscsak lehet kiút – ez is benne van Székely Csaba izgalmasan groteszk drámájában.

" .. reggel izzadva ébredünk és felsikoltunk hogy nincs ott a foga íve a nyakunkon
csak egy hajszál a torkunkon
és amikor már azt érezzük nincs tovább nem lehet tovább .. "

A Kassai Nemzeti Színház és a Budapesti Nemzeti Színház egyedülálló együttműködési projektje egy új megközelítést mutat be és lehetőséget teremt arra, hogy újra felvessük a kötelesség és érzelem, az engedelmesség és szabadság közötti jelenkori ellentmondások kérdését.

Egy pszichiáter és egy, a világot megérteni akaró kamasz csodálatos története: a pszichiáter az objektív tapasztalatban, a fiú a lovak animális, zsigeri érzéseiben akarja látni a jövőt.