A hazai és nemzetközi művészeti élet 1963 óta figyelt fel a színház sajátos, felnőtt közönségnek szóló, elsősorban komolyzenei műveket a bábjátékok korszerű eszközeivel bemutató produkcióira. Sztavinszkij: Petruska, A katona története , Tűzmadár, Bartók Béla: A fából faragott királyfi , A csodálatos mandarin, Kodály Zoltán : Háry János , Csajkovszkij: A diótörő, Mozart: A varázsfuvola, a legjellemzőbb példái ennek a művészi vonulatnak.

Az együttes a drámairodalom klasszikus és modern szerzőinek bábszínpadi adaptációival is tágította a műfaj határait: Shakespeare: A szentivánéji álom, A vihar, Vörösmarty: Csongor és Tünde, éppúgy a felnőtt közönség, és a kritika elismerését vívta ki, mint a XX. századi Mrozek, Dürrenmatt, Svarc egy-egy bábos eszközökkel újszerűen színrevitt műve. Ezt a sort folytatja a színház nagyszabású vállalkozása Madách Imre: Az ember tragédiája adaptációja.

A kisgyerek első színházi élménye a legtöbb esetben bábszínházi előadás. Így a Budapest Bábszínház következetesen munkálkodik azon, hogy minden gyermekkorosztály számára nekik szóló, maradandó, komplex esztétikai élményt nyújtó előadásokat játsszon. Magyar népmesék igényes feldolgozása, az európai mesekincs legnépszerűbb történetei új és új produkciókban kerülnek folyamatosan színre. A klasszikus meseregények /Gulliver, Pán Péter ,A dzsungel könyve, Misi mókus vándorúton, Pinokkió/, ugyanúgy szerepelnek repertoárján, mint mai magyar és külföldi szerzők egyenesen bábszínpadra írott gyermekdarabjai.

A serdülő korosztálynak a világirodalom remekeivel igyekszik tovább kedvet csinálni a színház, a bábjáték élvezetéhez / pl. Bábilóni Biblia/, hogy fiatal felnőtté serdülve, már értő nézői legyenek különböző hangvételű felnőtt bábelőadásainknak.