Jegyvásárlás


Harlekin Bábszínház

Harlekin Bábszínház

3300 Eger, Bartók Béla tér 6. A Harlekin Bábszínház története tulajdonképpen úgy kezdődött, mint a mesék: egyszer volt, hol nem volt. Nem az üveghegyen túl, hanem itt, Egerben történt. 1965 szeptemberében Demeter Zsuzsa kezdeményezésére létrejött a középiskolásokból álló Egri Bábszínpad. Nem sokkal túl a gyermekkoron a színpad tagjai lelkesen kezdtek hozzá a bábszakköri munkához. 1966-ban a Pécsi Felnőtt Bábfesztiválon díjat nyert a Weöres Sándor megzenésített verseiből készített, uv-technikával előadott összeállításuk. Ettől kezdve egyre nagyobb kedvvel dolgoztak a társulat tagjai. Mivel Eger volt a gyermek bábjátékosok módszertani központja, az évi két bemutatónkon kívül a bábosok szerveztek még bábcsoport-vezetői tanfolyamokat (ezeket tagjaik jó része is elvégezte), tájkonferenciákat, gyermek bábfesztiválokat és bábjátékos szaktáborokat is, ahol mindig más-más technikával ismertették meg a pedagógusokat és a gyerekeket. A Bábszínpadosok sok előadást tartottak és sokfelé jártak: tapsoltak nekik többek közt Chudimban (Csehszlovákia), Poriban (Finnország), ám a legemlékezetesebb az egy hónapos turné volt 1970-ben Algériában és Tunéziában. A különböző elismerések sem várattak magukra: nívódíjak, elismerő oklevelek, a kétszer megkapott "Kiváló Együttes" címek, sőt 1972-ben a Ki-Mit-Tud döntőig is eljutottak... 1979-ben át- és újjáalakult a társulat, és az akkori Úttörőházban, a mai Forrás Gyermek és Ifjúsági Központban kaptak helyet. 1985-ben a Gárdonyi Géza Színház tagozataként a vidéki bábszínházak közül másodikként megalakult az egri Harlekin Bábszínház. A tagok nagy része az egykori, középiskolásokból álló csapatban is dolgozott. Alapítók: Balogh Ágnes, Demeter Zsuzsa, Golen Mária, Havasy György, Kiss Árpád, Lénárt András, Lénárt Andrásné, Lovasy László, Lovasyné Stuth Erzsébet, Pál Ilona, Stuth Zsuzsa, Tóth Ákos, Tóth Erzsébet 1985 nyarán egy felnőtt műsorral, a Lovasy-Lénárt szerzőpáros által színpadra állított "Ferde tükör" cíművel neveztek a VII. Nemzetközi Pécsi Bábfesztiválra, ahol Unima-diplomát nyertek, később pedig a "Hófehérke" és a "Sárkányölő Vízi Sándor" című produkciók kaptak Minisztériumi Nívódíjat. A Harlekin Bábszínház elsősorban a gyerekeknek játszik. A repertoár összeállításánál fontos szempont, hogy a világ meseirodalmát, a magyar népmeséket és kortárs magyar írók műveinek bábszínpadi átdolgozásait is műsorra tűzzék. Így kerülnek színpadra, egymást váltva, Benedek Elek és Lázár Ervin, Andersen és Békés Pál, Michel Tournier és Petőfi Sándor művei. Minden évadban valamilyen különleges előadással próbálják meglepni a gyerekközönséget, legutóbb például Benjamin Britten és Eric Crozier A kis kéményseprő című gyerekoperája volt az az előadás, ami a bábjátékban szokatlan és izgalmas élményt jelentett a nézőknek. Rendkívül fontos a színház számára, hogy előadásaik látványvilága, vizuális megjelenítése - a bábúk és a díszletek - minden esetben a meglepetés erejével hassanak, hogy titkaikkal és csodáival elvarázsolják és lekössék a nézőket, hogy a csodák a színpadon és a nézőkben egyaránt megtörténjenek. Emellett a zene, a ritmus is különösen fontos, mint ahogy például az a Csörömpölők című előadásból is kiderül. A gyerekelőadások mellett évadonként egy felnőtt előadást is készít a színház; az egyik legemlékezetesebb az 1993-ban bemutatott Szamártestamentum volt, amely hét etűdben, hétféle technikával középkori francia pajzán históriákat vitt színpadra. Az előadás Unima-Nagydiplomát kapott. A 2006/2007-es évadban Burns: Vidám koldusok és Ruszina Szabolcs: Színek, képek, események című előadásait tartja a színház repertoáron. Az utóbbi három esztendőben sikerült meghonosítani a "Hív a Harlekin" elnevezésű közönségtalálkozót, ahol az óvodapedagógusok és érdeklődő szülők kaphatnak ízelítőt a soron következő bemutatóból. Különlegességnek számít Eger életében az is, hogy a bábszínház visszatér a vasárnapi matinékhoz, így a családoknak a hétvégén sem kell nélkülözniük a gye

Tovább 3300 Eger, Bartók Béla tér 6.

Harlekin Bábszínház