„Húzd rá, cigány” – mondja a magyar költő Kisfaludy Károlytól Arany Jánoson, Vörösmarty Mihályon, Petőfin át Juhász Gyuláig, ha mulatni támadt kedve, ha borba fojtott bánatát kiénekelni akarta, ha zenével, nótával mondta ki mindazt, ami megindította lelkét, legyen az öröm, vagy bánat. több
Alig találunk a népi életképfestészetünkben olyan alkotást, Lotz Károlytól László Fülöpig, Barabás Miklóstól Than Mórig, ahol ne jelenne meg a cigány, s természetesen elsősorban a muzsikus cigány képe. A cigány azonban nemcsak egy folklorisztikai kuriózum, hanem – ahogyan Bizet Carmenjében vagy Verdi Trubadúrjában látjuk – egy másfajta szabadság- és természetességeszmény képviselője is.
Közreműködők:
Dr. Bellák Gábor Phd, a Magyar Nemzeti Galéria vezető művészettörténésze és a Budapesti Filharmóniai Társaság muzsikusai
kép: Canzi Ágost: Szüret Vác vidékén, 1859; Olaj, vászon, 157 × 175 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
A Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház 2021-es, nyári programjának értékesítése 2020. november 02-án kezdődik.…
Dés László 2020-ban új műsorral, a régi nagy slágerekkel és vadonatúj dalokkal kezd…
Ki ne emlékezne a Százszor ölelj még, a Túl a varázshegyen, a Szeretem,…
