Weiner–Szász Kamaraszimfonikusok, Bach, Haydn, Liszt, Elgar, Britten
2 szólista, 2 versenymű és...
több
2 szólista, 2 versenymű és...
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. február 3. szombat, 19:00
WEINER–SZÁSZ KAMARASZIMFONIKUSOK
Műsor:
ELGAR: Bevezetés és allegro
HAYDN: Melki hegedűverseny
LISZT: Angelus – imádság az őrangyalokhoz
BACH: Hegedű-kettősverseny
BRITTEN: Simple Symphony (gyermekkori témákra)
STULLER GYULA – hegedű
STULLER BARNABÁS – hegedű
SOMOGYI PÉTER, hangversenymester
A műsorról:
EDWARD ELGAR az Enigma-változatok (1899) révén lett világhíres. Másik jelentős műve a Gordonkaverseny (1919). A remény és dicsőség földje c. zenekari indulója szinte második himnusza lett Angliának. Vonószenekari darabjai közül kiemelkedik a Bevezetés és allegro (1905), melyben a barokk concerto grosso műfaját újította meg egyéni módon. Témáját egy walesi népi dallam ihlette. Műve Sir John Barbirolli vezényelte első lemezfelvételét (1927) hallgatva így szólt: „Nem gondoltam volna, hogy ennyire nagyszerű!”
JOSEPH HAYDN 1770-ben írott A-dúr hegedűversenyét valószínűleg herceg Esterházy Miklós zenekarának vezérhegedűse, Luigi Tomasini virtuozitására szabta. Műve nem lett kinyomtatva, idővel elkallódott és mindaddig feledésbe merül, amíg 1949-ben(!) Ausztriában a Melki Bencés Apátság könyvtárából elő nem került a kézirata. A kora-klasszika jellegzetes alkotásaként több vonásában őrzi az osztrák zenei barokk ismertetőjegyeit. Első magyar lemezfelvételét (BMC CD 156) a Weiner–Szász Kamaraszimfonikusok készítették Baráti Kristóf és Rohmann Imre közreműködésével.
LISZT FERENC az Angelust eredetileg zongorára írta a Róma melletti Tivoliban, ahol sok nyarat töltött az 1870/80-as években. A Vándorévek-sorozat harmadik kötetének első darabja. Egyetlen vonósokra írott műveként kvartett-átiratot készített belőle. Ezt angol tanítványa, Walter Bache nagybőgő-szólammal egészítette ki, hogy vonószenekarral is előadható legyen. Ebben a formában hangzott el az Angliába látogató 75 éves szerző tiszteletére 1886 áprilisában.
JOHANN SEBASTIAN BACH a kötheni herceg szolgálatában 1720 körül írta meg d-moll hegedű-kettősversenyét. Műve a concerto és a kamarazene nemes ötvözete, melyben nemcsak az együttes és a két szólóhangszer társalog egymással, hanem ez utóbbiak maguk között is párbeszédet folytatnak, vagy visszhangszerűen ismétlik egymást. Az erőteljes első rész és a nagyszabású finálé Bach egyik legmegindítóbb szépségű lassú tételét fogja közre. A műnek c-moll kétzongorás változata is létezik szerzője átiratában.
BENJAMIN BRITTEN 1933-ban egy füzetben rábukkant 9-12 éves kora között írott szerzeményeire. Nyolc téma (a legtöbbjük tánc) annyira megtetszett neki, hogy kidolgozta és páronként összekapcsolta őket. Tételeinek játékos, alliteráló címet adott (magyar fordításban: Bombasztikus bourrée, Pajkos pizzicato, Szenvedélyes saraband, Furfangos finálé), majd szeretett brácsa-tanárnőjének ajánlotta művét. A Simple Symphony megszólaltatásáról a karmester Sir Colin Davis ezt találta mondani: „Szimpla ügy a zenekarnak, kivéve a vonósokat...”
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
Mozgalmas, pörgős időszak: gőzerővel készül a Fővárosi Nagycirkusz a „Csillagok, égbeli tűk” című előadásra
Pintér Béla és Társulata: A Soha Vissza Nem Térő
Vannak nagy, mindenki által ismert klasszikus zenei mérföldkövek, amelyek egész kultúránkat meghatározzák. A Klasszik Rádió és a Danubia Zenekar közös,…
Akár egy Agatha Christie krimi a Sex és New York karaktereivel! A Liliom Produkció – Dámák a pakliban című új…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!