MŰSOR:
Wagner: Tannhäuser - nyitány, WWV 70
Beethoven: 3. (c-moll) zongoraverseny, op. 37
Sosztakovics: 10. szimfónia, op. 93
Elisabeth Leonskaja zongora
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: április 21. vasárnap, 19:30
A Keller Andrással és a Concerto Budapest együttesével meghitt művészbarátságot ápoló Elisabeth Leonskaja második budapesti fellépése 2024 tavaszán Beethoven c-moll zongoraversenyét fogja a program középpontjába állítani. Ez az 1803-ban bemutatott versenymű a III. és az V. szimfónia rokona: a hangneme a Sorsszimfóniához, illetve az Eroica „gyászindulójához” kapcsolja, s ráadásul az utóbbi szimfóniához köti az itt is, ott is dedikáltként szerepeltetett Lajos Ferdinánd porosz herceg személye is. A versenymű előtt felhangzó nyitány a Tannhäuserből való: Wagner operájának két főtémáját, a címszereplőre gyakorolt kettős vonzás zenei motívumait itt egymással összeszőve és ütköztetve találjuk. Jelentéssel felruházott motívumokban alkalmasint még gazdagabb a szünet után felhangzó Sosztakovics-szimfónia, a Tizedik, amelyben a komponista nemcsak a maga névbetűihez kapcsolt, sőt névjegynek beillő hangsort rejtett el, hanem egy, a szívének kedves hölgyre vonatkozó utalást is. Sőt, a közkeletű, habár vitatható hitelességű szerzői önvallomás szerint az 1953 decemberében bemutatott mű második tételében még Sztálin démoni portréjára is ráismerhetünk.
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A bemutató 2014 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szeptemberben pedig a Madách Színházban volt.
A Tabán Szerb Folklórcentrum Egyesület 1994-ben alakult Budapesten, azzal a céllal, hogy megőrizze a különböző autentikus szerb táncokat, népdalokat, és az anyaország hagyományait.
Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van. Megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az…
Nevetős-sírós, léleksimogató történet, rengeteg humorral és küzdelemmel az újrakezdésért.
Budapest, 2024. október 10. – A Piero Barone, Ignazio Boschetto és Gianluca Ginoble alkotta világhírű olasz pop-opera trió, az IL…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
