Mendelssohn: Hebridák-nyitány
Mendelssohn: e-moll hegedűverseny
Schubert: B-dúr polonéz
Schubert: VIII. (befejezetlen) szimfónia
Hegedűn közreműködik és vezényel: Kelemen Barnabás
more
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Sunday, April 19 2020 7:30PM
A mai hangversenyünk érdekessége, hogy Kelemen Barnabás nem csak hegedűjátékát csillogtatja meg a hallgatóság előtt, hanem karmesteri kvalitásairól is tanúbizonyságot tesz.
Elsőként Mendelssohn Hebridák-nyitányát hallhatják, melyet a húszéves szerző a skóciai Hebridákra tett látogatásának elementáris hatása ihletett. 1832-ben még így ír egyik levelében: „A Hebridákat…nem tudom közzétenni, mivel még nem tekintem befejezettnek… A D-dúr, forte középrész nagyon nevetséges, és a tétel állítólagos kidolgozása több kontrapunktot kóstol, mint bálnaolajat, tengeri sirályt és sózott tőkehalat – ennek épp fordítva kellene lennie.” Mendelssohn szándéka tehát az volt, hogy a műben a Bach és Mozart zenéjén nevelkedett, „tanult” komponista szerkesztőművészete rejtve maradjon, s helyette a táj- és hangulatfestés kerüljön előtérbe.
Ezt követően karmesterünk hegedűjét is előveszi, és vezetésével Mendelsshon e-moll hegedűversenye csendül fel. Ez a mű szerzőnk utolsó alkotókorszakában keletkezett. A Hegedűverseny csillogó felszíne, a szinte tüntetően egyszerű tematika, a finálé „szentivánéji” hangulata azonban némileg megtévesztő: Mendelssohn számos formai újításnak is teret engedett e művében, melyek a korabeli közönség számára igencsak meglepőek lehettek – szemben a mai hallgatók gyanútlan többségével, akik számára részben épp e mű testesíti meg a mindenkori viszonyítási alapul szolgáló „A hegedűverseny”-t.
Hangversenyünk második részében két Schubert művet hallgathatnak meg. A szólóhegedűre és zenekarra komponált B-dúr polonézt első ízben 1818. szeptember 27-én játszották a bécsi árvaházban, amelynek szólista szerepére Ferdinand Schubert, a szerző fivére vállalkozott. A csiszolt zenekari hangzás, a színek érett és visszafogott alkalmazása mutatja, hogy a fiatal Schubert milyen kitűnően bánt a zenekari apparátussal.
A koncertet a VIII. befejezetlennek nevezett szimfóniával zárjuk. A klasszikus zenekari repertoár kevés darabját övezi ennyi rejtély. Amellett, hogy hagyományosan nyolcadiknak nevezzük, voltaképpen korábban keletkezett, mint a hagyományosan „Hetedikként” számozott „Nagy” C-dúr szimfónia. De valamelyest problematikus a „befejezetlen” jelző is, hiszen az elmúlt másfél század során sokan vélték úgy, Schubertnek valójában nem is igazán állt szándékában további tételekkel egészíteni ki a kompozíciót, miután felismerte, hogy e két tételben már mindent elmondott, amit akart. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a zeneszerző hozzákezdett egy harmadik tételhez is, amelynek Scherzóját egészében felvázolta, sőt a Trio-szakasz első ütemei is ránk maradtak. Akárhogyan történt is a dolog, a mű létezése hamarosan feledésbe merült, s a két befejezett tételt tartalmazó kéziratra csupán 1865-ben bukkant rá Johann von Herbeck a komponista egykori barátja.
A BDZ 2020-2021. ÉVI BÉRLETAKCIÓJÁRÓL RÉSZLETEKET IDE KATTINTVA TALÁLHAT!
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi.
Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak -, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban.
Tasnádi IstvánA fajok eredete Nézőművészeti Kft. A színészek improvizációinak felhasználásával írta: Tasnádi István
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
Are sounds capable of evoking the sights, the mood, and the atmosphere of a city, of conveying the spirit of…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
