A koncertprogramok ma elfogadott műsorszerkesztési elvei a 20. század második felében alakultak ki, korábban szabadabb műsortervezési logika érvényesült. Szokás volt többtételes művekből egy-két tételt megszólaltatni, vagy egy többtételes mű közepébe ékelni egy másik kompozíció részleteit, hogy aztán az előbbi mű úgy folytatódjék, mintha mi sem történt volna. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. május 10. hétfő, 19:30
Várdai István és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar / SZÓLISTÁK ÉS ZENEKAROK
Műsor:
Wagner: Trisztán és Izolda - Előjáték
Elgar: e-moll csellóverseny, op. 85 - I-II. tétel
Wagner: Trisztán és Izolda - Előjáték a III. felvonáshoz
Elgar: e-moll csellóverseny, op. 85 - III-IV. tétel
R. Strauss: Don Quixote, op. 25
Vezényel: Sebastian Lang-Lessing
cselló Várdai István
A koncertprogramok ma elfogadott műsorszerkesztési elvei a 20. század második felében alakultak ki, korábban szabadabb műsortervezési logika érvényesült. Szokás volt többtételes művekből egy-két tételt megszólaltatni, vagy egy többtételes mű közepébe ékelni egy másik kompozíció részleteit, hogy aztán az előbbi mű úgy folytatódjék, mintha mi sem történt volna. Beethoven korában izgalmas „kompozíciók” alakultak ki így. Wagner és Elgar zenéjét egymásba ékelve ez az est a hajdani gyakorlatot eleveníti fel.
Wagner megkerülhetetlen volt a múlt századforduló nagyjai, Debussy, Mahler, Richard Strauss és kortársaik, így Elgar számára is, a wagneri életművön belül pedig a Trisztán és Izolda képviselte az örökség legtöményebb részét: ez volt az „ősmodern” mű, mely befolyásolta az elkövetkező évtizedek zenei útkeresését. Két részletét, az I. és a III. felvonás előjátékát izgalmas lesz felváltva hallani Elgar egyik fő műve, a sokáig mellőzött, s csak Jacqueline du Pré felvételével a köztudatba robbant Csellóverseny tételeivel. A Nemzeti Filharmonikusok német vendége, Sebastian Lang-Lessing a Hamburgi Állami Operában kezdte, majd a berlini Deutsche Operben folytatta pályáját, később a Tasmán Szimfonikusok és a San Antonio Symphony élén állt. A harmincöt esztendős Várdai István a világ egyik legjelentősebb csellóművésze, a bécsi zeneakadémia tanára. Előadásában ezúttal Richard Strauss variációsorozata, a csellószólókkal a búsképű lovagot, a brácsa dallamaival szolgáját, Sanchót ábrázoló Don Quixote is megszólal.
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja. A darab színrevitele és befogadása mindig kivételes erőpróba a rendező és néző számára egyaránt.
Két jubileum varázslatos találkozása a Müpa színpadán: a Talamba Ütőegyüttes fennállásának huszonötödik évfordulóját Muszorgszkij idén százötven éves zeneművével, az Egy kiállítás képei című zongoraciklus 21. századra hangolt feldolgozásával ünnepli - az Emerson, Lake & Palmer és Tomita Iszao verziói után így teremtve egy saját változatot a 19. századi remekműből ütőhangszerekre és elektronikára, DJ Bootsie közreműködésével.
François Leleux a világ egyik legjobb oboaművésze, egyszersmind kiváló karmester. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz az utóbbi években úgyszólván „hazajár”: koncertjei rendre lelkes sikert aratnak és visszahívást eredményeznek. Pályája igen korán kezdődött: már tizennyolc esztendősen a Párizsi Opera első oboása volt, később a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és az Európai Kamarazenekar szólistájaként is muzsikált.
2024. április 27-én Fluor Tomi és Diaz a Budapest Sportarénában ünnepli meg a nagy szülinapot.
A francia zene - akárcsak a francia konyha - kifinomultságáról híres, az ízek és a színek tökéletes összhangjáról, a részletek…
A funkos/funkys pop-rockban utazó Honeybeast nevéhez számtalan album, illetve sláger fűződik, melyek közül kiemelkedik A legnagyobb hős című 2014-es szerzemény,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
