Jegyvásárlás


Program


SZONYA
8

SZONYA

Szonya - Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regénye nyomán

"Ma Szonyánál voltam. Pénzt kértem tőle egy kis itókára... hehehe... Ezt a fél pintet az ő pénzén vettem. Harminc kopejkát kotort elő a zsebéből, az volt minden pénze, láttam. Egy szót se szólt, csak némán rám nézett... Ezen a földön nem... csak odafönn tudnak így szánni, siratni egy embert... szemrehányás nélkül... szemrehányás nélkül... Ez jobban fáj, uram, mintha szidalmaznak... Harminc kopejkát adott, igen... pedig hát neki is kell most.  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2012. május 17. csütörtök, 19:00

Szonya - Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regénye nyomán

"Ma Szonyánál voltam. Pénzt kértem tőle egy kis itókára... hehehe... Ezt a fél pintet az ő pénzén vettem. Harminc kopejkát kotort elő a zsebéből, az volt minden pénze, láttam. Egy szót se szólt, csak némán rám nézett... Ezen a földön nem... csak odafönn tudnak így szánni, siratni egy embert... szemrehányás nélkül... szemrehányás nélkül... Ez jobban fáj, uram, mintha szidalmaznak... Harminc kopejkát adott, igen... pedig hát neki is kell most. Hiszen vigyázni kell, hogy mindig tisztán járjon... Ez a nagy tisztaság sokba kerül ám! Meg rúzs is kell, anélkül nem lehet..." (Marmeladov)



"A regényem címe: "Részegesek". Nem csupán az alkoholizmust vizsgálja, hanem vetületeit is: családi képek, gyermeknevelés efféle környezetben stb. Legalább húsz ívre tervezem." - írja Dosztojevszkij egy, az 1860-as évek kezdetén kelt levelében. Ki gondolná, hogy ezek a sorok a Bűn és bűnhődésre utalnak, hogy ez a mű eredetileg aktuális tárcaregénynek indult a pétervári nyomorról, az alkoholizmus által tönkretett családokról, és csak később kapcsolódott hozzá a szerzőt a kényszermunka évei óta foglalkoztató "értelmiségi bűnöző" figurája és lélektani története? Elképzelhető tehát a Marmeladov család, illetve Szonya aspektusából szemlélni a regényben felsorakozó eseményeket. A tizennyolc éves lányt mostohaanyja megháborodva a nélkülözéstől ráveszi, hogy harminc rubelért eladja magát, majd rendszeresen az utcán keresse meg mindannyiuk kenyerét, és alkoholista apjának az italra valót. A lány meghozza ezt az áldozatot, vállalja a szégyent, a szenvedést, a kitaszítottságot, de hiába, megmenteni senkit nem tud. Részeg apját elgázolja egy rohanó kocsi, mostohaanyja pedig beleőrül helyzetük teljes kilátástalanságába, majd ő is meghal. A sorscsapások közepette Szonya megismerkedik egy volt egyetemistával, aki iránt végzetes vonzalom támad szívében, de aki hol a világ legszeretetreméltóbb és legönzetlenebb emberének mutatkozva felkarolja őt, hol eltaszítva magától sötét bűnök elkövetését sejteti vele. Szonya azonban kitart mellette, még akkor is, amikor a fiú bevallja, hogy gyilkos, sőt kettős gyilkos.

Író: Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Fordító: Görög Imre, G. Beke Margit
Szövegkönyv: Hársing Hilda

Rendező: Szabó Máté

Díszlet: Zeke Edit
Jelmez: Balla Ildikó
Rendező munkatársa: Trinfuj Mihály
Súgó: Murzsa Kata
Ügyelő: Kollár Lajos

Bemutató időpontja: 2008. december 3., Új Színház

Ajánlatunk


Volt egyszer, hol nem volt, egy ember meg egy asszony. Olyan szegények voltak, mint a templom egere, sőt, még annál is inkább, mert még gyermekük sem adatott. Egyszer a szegény ember talált egy seprűt az erdőben. Még jóformán haza sem ért vele, amikor betoppant hozzájuk a seprű gazdája is... A boszorkány, Rezeda néne, egy babszemet ad a seprűért cserébe. Ki is kel az elültetett bab reggelre és egy parányi fiúcskát terem. Nagy lenne a szülők öröme, ha a marcona zsiványok el nem lopnák egyetlen kincsüket, a babszemnyi, de annál nagyobb hangú legénykét, hogy tisztességes zsiványt faragjanak belőle... De Jankónk oly parány, hogy könnyen szem elől lehet téveszteni, viszont hangjának ereje hatalmas, pláne, ha a kocsmárosné kondérjából visszhangzik, szellemnek álcázva magát, mindenkiben félelmet ébresztve. Végül a királyi udvarig is eljut, megszabadulva a rablóktól és gazdagon tér haza a szüleihez, mindenki örömére.

Ez a Carmen szenvedélyről, szabadságról és végzetről mesél – egyszerre modern és hagyománytisztelő, látványos és provokatív, mélyen emberi és elementáris erejű. A Szegedi Szabadtéri Játékok közönségét idén nyáron egy felejthetetlen operaélmény várja. Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy az előadás erős hanghatásokat alkalmaz!

A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 41 éve állít emléket az 1335-ös visegrádi királytalálkozónak, a középkori Európa egyik legfontosabb eseményének. E három napon látványos lovagi tornák, pompás királyi menet és esti fáklyás felvonulás, vásár és koncertek várja az idelátogatókat, és természetesen a méltán híres királyi palota, gyönyörű reneszánsz kertje és a Salamon-torony is újra pezsgő középkori élettel telik meg. Szeretettel várjuk Önöket 2026-ban is Palotajátékokra, hogy együtt idézhessük fel azt az utánozhatatlan középkori hangulatot, melynek egyik hiteles helyszíne Visegrád!

Ajánló


A 20. századi európai történelem egyik legtitokzatosabb története: hogyan menekült meg a meggyötört, összetört Párizs 1944-ben Hitler bosszújától, ördögi tervétől.…

A MESEMONDÓ egy különleges zenei utazás lesz Caramel-lel, aki idén visszatér Margitszigetre. esőnap: július 15.

Sokféleképpen lehet tisztelegni a száz éve született Miles Davis emléke előtt, de kevesen mondhatják el magukról, hogy testközelből élték át…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!