Egy régi legenda szerint, a szabolcsi kis falu, Uszka lakosai, mielőtt a labancok porig égették volna házaikat, elásták a falu két értékes harangját, hogy ne kerüljön az ellenség kezébe.
A harangokat elrejtő kurucok már régen meghaltak, a rejtekhelyet azóta sem találják; de minden veszedelmekor – amelyből az évszázadok során bőven jutott az ott lakóknak – az emberek hallják, hogy a távolból sírnak az elásott harangok.
Így volt ez 1848-ban is, amikor nemzetőreinket temették, de sírtak az uszkai harangok a trianoni döntés előtti éjszakán is, amikor tisztán hallatszott, hogy hangosan, zokogva siratják elveszett magyar fiainkat…
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes új műsorában együttesünk fiatal táncművészei is teret kapnak, hogy koreográfusként, saját művészi elképzeléseikkel megmutatkozhassanak. Így emlékezünk az első világháború szomorú évfordulójára, amely háborúban annyi fiatalember ontotta vérét, s annyi szenvedést hozott minden elkövetkező generációnak.
A műsor koreográfusai: Appelshoffer János, Sánta Gergő, Tókos Attila, valamint
Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán
Rendező- koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész
Az előadás a Honvéd Együttes és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.
